A javaslat a hatályos uniós banki szabályozásra épül. Célja a válságot követő szabályozási menetrend kiegészítése a még megoldatlan pénzügyi stabilitási kihívások orvoslására irányuló intézkedésekkel, biztosítva, hogy a bankok továbbra is képesek legyenek a reálgazdaság támogatására.
A bankok központi szerepet játszanak a gazdaság finanszírozásában, a növekedés és a foglalkoztatás előmozdításában. Kulcsfontosságú finanszírozási forrást jelentenek a háztartások és a vállalkozások számára. A pénzügyi válság után az EU a pénzügyi stabilitás és a piaci bizalom helyreállítása érdekében nagyszabású pénzügyi szabályozási reformokhoz látott. A mai javaslatok célja e reformmenetrend egyes, a bankok sokktűrő képességének megerősítéséhez elengedhetetlen, még hátralevő lépéseinek megtétele. A javaslatok emellett tovább finomítják az új szabályozási keret egyes aspektusait azokon a területeken, ahol a szabályozást növekedésbarátabbá, a bankok összetettségével, méretével és üzleti profiljával arányosabbá kell tenni. A javaslatcsomag a kkv-kat és az infrastrukturális beruházásokat támogató intézkedéseket is magában foglal.
Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke, a pénzügyi stabilitásért, a pénzügyi szolgáltatásokért és a tőkepiaci unióért felelős biztos így nyilatkozott: „Európának a gazdaság finanszírozása érdekében erős és sokoldalú bankszektorra van szüksége. A banki hitelezés az, ami lehetővé teszi a vállalatok beruházásait, versenyképességük megőrzését és nagyobb piacokra való továbblépésüket, valamint a háztartások előrelátó tervezését. Ma olyan új kockázatcsökkentési javaslatokat terjesztettünk elő, amelyeket az elfogadott globális szabványokra építve, az európai bankszektor sajátosságainak figyelembevételével dolgoztunk ki.”
A ma előterjesztett intézkedések „A bankunió megvalósítása felé” című közlemény (2015. november) értelmében a bankszektor kockázatainak csökkentésére irányuló bizottsági munka részét is képezik. A javaslatok továbbá összhangban állnak az ECOFIN Tanács júniusi következtetéseivel, amelyekben a Tanács felszólította a Bizottságot javaslatainak legkésőbb 2016 végéig történő előterjesztésére.
A javaslatok az alábbi jogszabályokat módosítják:
- a tőkekövetelményekről szóló rendelet és a tőkekövetelményekről szóló irányelv, amelyeket 2013-ben fogadtak el, és amelyek a hitelintézetekre (azaz a bankokra) és a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményeket, valamint irányítási és felügyeleti szabályokat állapítják meg,
- a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv és az Egységes Szanálási Mechanizmusról szóló rendelet, amelyeket 2014-ben fogadtak el, és amelyek a csődhelyzetben lévő intézmények helyreállítására és szanálására vonatkozó szabályokat állapítják meg, valamint létrehozzák az Egységes Szanálási Mechanizmust.
A ma bejelentett intézkedések nemzetközi normákat hajtanak végre az uniós jogban, az európai sajátosságok figyelembevétele mellett és a reálgazdaság finanszírozására gyakorolt indokolatlan hatások elkerülésével. Az intézkedések kidolgozása során a Bizottság figyelembe vette a konzultációs felhívás eredményeit is.
A javaslatokról bővebben
A javaslatok főbb elemei a következők:
1. Az uniós intézmények ellenálló képességének növelésére és a pénzügyi stabilitás fokozására irányuló intézkedések.
A javaslatok beépítik az uniós jogba a nemrégiben a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság és a Pénzügyi Stabilitási Tanács (FSB) keretében elfogadott szabályozási keretrendszer fennmaradó elemeit. Ezek a következők:
- kockázatérzékenyebb tőkekövetelmények, különösen a piaci kockázat, a partner-hitelkockázat és a központi szerződő felekkel szembeni kitettségek területén,
- a bankokat érintő tényleges kockázatokat pontosabban tükröző végrehajtási módszerek,
- a tőkeáttétel intézmények általi túlzott alkalmazását megelőző kötelező tőkeáttételi mutató,
- a túlzott mértékű rövid távú nagykereskedelmi finanszírozást és a hosszú távú finanszírozási kockázatot csökkentő kötelező nettó stabil finanszírozási ráta (NSFR),
- a globálisan rendszerszinten jelentős pénzügyi intézmények (G-SII-k) számára minimális mennyiségű tőke és a szanálás során veszteséget viselő egyéb eszközök birtoklásának előírása. Ez az ún. „teljes veszteségelnyelő képesség” követelménye a valamennyi bankra alkalmazandó, a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó jelenlegi minimumkövetelmény-rendszerbe épül bele, és megerősíti a fizetésképtelenné vált G-SII-k uniós szanálásának lehetőségét, miközben védi a pénzügyi stabilitást és minimálisra csökkenti az adófizetőkre háruló kockázatot. Az előterjesztett jogszabály felállítja a fedezetlen hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok harmonizált nemzeti fizetésképtelenségi rangsorát, az ilyen veszteségelnyelő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok bankok általi kibocsátásának megkönnyítése érdekében.
2. Az uniós gazdaságot támogató banki hitelezési kapacitás javítására irányuló intézkedések.
A javaslatban különösen a következő intézkedések szerepelnek:
- a kkv-hitelezésre és az infrastrukturális projektek finanszírozására irányuló banki kapacitások bővítése,
- a nem összetett, kis bankok számára egyes javadalmazási (halasztásra és instrumentumokkal, például részvényekkel történő javadalmazásra vonatkozó) szabályokhoz kapcsolódó, aránytalannak tűnő adminisztratív terhek csökkentése,
- a tőkekövetelményekről szóló rendelet és a tőkekövetelményekről szóló irányelv szabályainak arányosabbá és kevésbé megterhelővé tétele a kisebb és kevésbé összetett intézmények számára, amelyek esetében a prudenciális megfontolások a jelek szerint nem indokolják a jelenlegi közzétételi, beszámolási és összetett, kereskedési könyvvel kapcsolatos követelmények némelyikét. A véleményezési felhívás és a Bizottság által elvégzett vizsgálat is rámutatott arra, hogy a jelenlegi keret ezen intézmények sajátos helyzetére való figyelemmel arányosabb módon is alkalmazható lehetne.
3. A tőkepiaci unió létrehozását támogató mélyebb és likvidebb uniós tőkepiacok elérésében játszott banki szerepkör megkönnyítésére irányuló intézkedések.
A javaslatban a javasolt intézkedések következő kiigazításai szerepelnek:
- a többek között árjegyzési tevékenységekhez kapcsolódó kereskedési könyvi pozíciókra vonatkozó aránytalan tőkekövetelmények elkerülése,
- egyes eszközök (fedezett kötvények, magas minőségű értékpapírosított eszközök, állampapírok, fedezeti célú derivatívák) kibocsátási/tartási költségeinek csökkentése,
- az ügyfelek közvetítőiként eljáró intézményeket a központi szerződő felek által elszámolt ügyletektől visszatartó potenciális tényezők elkerülése.
Következő lépésként ezek a jogalkotási javaslatok megfontolás és elfogadás céljából az Európai Parlament és a Tanács elé kerülnek.
Háttér-információk
2015. november 24-i közleményében[1] az Európai Bizottság nemzetközi megállapodások alapján jogalkotási javaslatok előterjesztését vállalta a hatályos prudenciális keretrendszer meghatározott hiányosságainak orvoslása érdekében. Ez a kötelezettségvállalás a bankunió további kiteljesítését célzó kockázatcsökkentési intézkedéscsomag részét képezte.
