Az európai gazdasági és monetáris unió (GMU) ma sokkal jobb formában van, mint a pénzügyi válság előtt. Mindamellett a fejlődés (elsősorban a gazdasági kormányzás megerősítése és a bankunió életre hívása) ellenére a gazdasági és monetáris unió továbbra sem teljes. Az euróövezeten belül még ma is jelentős különbségek tapasztalhatók az egyes országok gazdasági teljesítménye között. A közel 18 millió munkanélkülire és a társadalmi kirekesztés által fenyegetettek nagy számára tekintettel egyértelműen többet kell tenni azért, hogy az euróövezet sziklaszilárd szerkezetűvé váljon. Az Európai Bizottság most konkrét intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy az elmúlt évek szükségszerű válságkezelési szakaszán túllépve elmozdulhassunk egy erősebb és teljesebb unió irányába, amely tartós, méltányos és demokratikusan legitim alapra épül, és amely hozzájárul a növekedéshez, a munkahelyteremtéshez és valamennyi polgár jólétéhez. Lényegében ezt üzeni Európának az öt elnök jelentése; a GMU kiteljesítése érdekében a dokumentumban felvázolt fellépések több szakaszban valósulnak majd meg az elkövetkező tíz év során.
Az öt elnök – a Bizottság, az euróövezeti csúcstalálkozó, az eurócsoport, az Európai Központi Bank és az Európai Parlament elnöke – jelentésének közzétételét követően a Bizottság 2015. július 1-jén elindította a gazdasági és monetáris unió (GMU) kiteljesítését célzó folyamat első szakaszát, az úgynevezett elmélyítési szakaszt. A folyamat folytatásaként a Bizottság ma konkrét intézkedéseket javasolt a GMU elmélyítésére irányuló ambiciózus terv gyakorlati megvalósításának megkezdése érdekében.
A biztosi testület által elfogadott intézkedéscsomagnak részét képezi az európai szemeszter felülvizsgálata, amelynek célja a demokratikus párbeszéd elmélyítése és a gazdasági kormányzás továbbfejlesztése: ennek érdekében a Bizottság életre hívta a nemzeti versenyképességi testületeket, és létrehozta a tanácsadó funkciót ellátó Európai Költségvetési Tanácsot. Szintén a Bizottság céljai közé tartozik az euróövezet egységesebb képviseletének biztosítása a nemzetközi pénzügyi intézményekben, többek között az IMF keretében. Az intézkedéscsomag továbbá meghatározza a bankunió kiteljesítéséhez szükséges lépéseket, így az európai betétbiztosítási rendszer kialakítását és a bankrendszerrel összefüggő kockázatok további csökkentését célzó egyéb intézkedéseket.
Valdis Dombrovskis, az euróért és a szociális párbeszédért felelős alelnök így nyilatkozott: „Az európai gazdasági és monetáris uniónak szilárd alapokon kell állnia, többek között azért, hogy rugalmasabban reagálhasson a jövőbeni sokkokra, és ellen tudjon állni a ránk váró globális kihívásoknak. Ma olyan kézzelfogható intézkedésekre tettünk javaslatot, amelyek hozzájárulnak a – legutóbb közvetlenül a válság után megerősített – uniós gazdasági kormányzási szabályok továbbfejlesztéséhez. A szabályok már rendelkezésünkre állnak, csak jobban kell alkalmaznunk azokat. A következő két évben konszenzust kell kialakítanunk néhány olyan nagyobb horderejű változás tekintetében, amelyek feltétlenül szükségesek gazdasági és monetáris uniónk kiteljesítéséhez.”
Pierre Moscovici, a gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztos a következőket mondta: „A mai intézkedéscsomag célja a gazdasági és szociális konvergenciafolyamat újraindítása az euróövezetben. A következő szakasz középpontjában a politikai konvergencia és a demokratikus megújulás áll majd.”
A biztosi testület által ma jóváhagyott csomag a GMU megerősítését szolgálja. A csomag a következő elemekből épül fel:
1) Az euróövezet külső képviselete
Az euróövezet külső képviselete nem tartotta a lépést a térség növekvő gazdasági és pénzügyi súlyával. Míg például az amerikai dollár egyetlen, erős képviselővel rendelkezik a nemzetközi gazdasági és pénzügyi fórumokon, az euróövezet tagállamai nem lépnek fel egységesen. A Bizottság ezért ma egy olyan menetrendet vázolt fel, amely mentén megvalósítható, hogy az euróövezet tagállamai a jövőben egy hangon szólaljanak fel közös érdekeikért. A Bizottság konkrétan arra tesz javaslatot, hogy az euróövezet kapjon egységes képviseletet a Nemzetközi Valutaalapban; a javaslat szerint az euróövezetet a jövőben az eurócsoport elnöke képviselné ezen a fórumon. A Bizottság több lépésben tervezi elérni ezt a célt (a folyamat vázlata itt található).
2) A pénzügyi unió felé vezető lépések
A gazdasági kormányzás terén elért előrehaladás mellett a bankunió megerősítésére is feltétlenül szükség van a GMU kiteljesítéséhez és elmélyítéséhez. Az euróövezetbeli bankok és államháztartások az eddigi fejlődés ellenére még mindig túl szorosan kapcsolódnak egymáshoz. A bankunió megszilárdításához végre kell hajtani a már jóváhagyott jogszabályokat, és további intézkedéseket kell tenni a pénzügyi stabilitás megerősítése érdekében.
A bankuniót felépítő elemek közül továbbra is hiányzik a közös betétbiztosítási rendszer. Jean-Claude Juncker elnök az Unió helyzetét értékelő beszédében kilátásba helyezte, hogy a Bizottság még ez évben jogszabályjavaslatot terjeszt elő az európai betétbiztosítási rendszer létrehozása felé vezető első lépésekről egy európaibb, az államháztartásoktól független rendszer kialakítása érdekében. Ezáltal biztosítható, hogy a polgárok biztonságban tudhassák betéteiket, bárhol legyenek is a térségben. A Bizottság egy viszontbiztosításon alapuló rendszert javasol, amely nem szünteti meg a tagállami rendszereket. A ma közzétett csomagot az év későbbi részében egy jogalkotási javaslat egészíti majd ki.
A Bizottság ezenfelül változatlanul elkötelezetten támogatja a további kockázatcsökkentést és az egyenlő versenyfeltételek megteremtését a banki ágazatban, valamint a bankok és az államadósság közötti negatív visszacsatolási spirál korlátok közé szorítását. Végül a bankunió kiteljesítése mellett kulcsfontosságú prioritást jelent a tőkepiaci unió is.
3) Az európai szemeszter felülvizsgálata
A Juncker-Bizottság már első hivatali évében jelentős mértékben ésszerűsítette az európai szemesztert, hogy érdemibb párbeszédet lehessen folytatni a tagállamokkal: ennek érdekében már februárban, az országspecifikus ajánlások véglegesítése előtt három hónappal közzéteszi az országjelentéseket. A jövőben az euróövezet egészére vonatkozó vitákra és ajánlásokra a folyamat elején, még az országspecifikus egyeztetéseket megelőzően fog sor kerülni, hogy minden érintett tagállam egységesen kezelhesse a közös kihívásokat.
A szemeszterben és a GMU elmélyítési folyamatában fontos szerepet kapnak majd a foglalkoztatási és a szociális szempontok. E téren a szociális partnerek is főszerephez jutnak. A Bizottság – akárcsak Görögország esetében, amikor elkészítette első szociális hatásvizsgálatát – biztosítani fogja azt is, hogy az új makrogazdasági kiigazítási programok több figyelmet fordítsanak a szociális méltányosságra.
4) A gazdasági kormányzás eszközeinek továbbfejlesztése
A gazdasági kormányzás az elmúlt években mélyült, és hatóköre kiszélesedett, azonban ezzel együtt összetettebbé is vált. Juncker elnök politikai iránymutatásában elkötelezte magát az úgynevezett hatos és kettes csomag stabilitásorientált felülvizsgálata mellett.Ezek a jogszabályok még nagyon frissek, ezért a Bizottság még több információt és tapasztalatot kíván szerezni a megújított kormányzási struktúra tekintetében, mielőtt határozna arról, hogy szükség van-e további jogszabályi változásokra. Az eddig elért eredményekre építve a Bizottság gyakorlati jellegű kiigazításokat javasol majd az eljárások megszilárdítása, valamint a meglévő szabályok átláthatóságának, kiszámíthatóságának és eredményességének javítása érdekében. A gazdaságpolitikai eszköztár kiegészítése és megerősítése céljából a Bizottság – az öt elnök jelentésével összhangban – nemzeti versenyképességi testületek és egy tanácsadó funkciót ellátó Európai Költségvetési Tanács létrehozását is javasolja.
Nemzeti versenyképességi testületek
A Bizottság ajánlása szerint a Tanácsnak a versenyképességi teljesítmény és a vonatkozó szakpolitikák nyomon követéséért felelős nemzeti versenyképességi testületek létrehozását kellene ajánlania a tagállamoknak. E testületek létrehozása során figyelembe kell venni a tagállamok sokféleségét tükröző minimumkövetelményeket, és teljes körűen tiszteletben kell tartani a szociális partnerek szerepét.
Európai Költségvetési Tanács
A Bizottság független, tanácsadó funkciót ellátó Európai Költségvetési Tanácsot hoz létre i. az uniós költségvetés-irányítási keret végrehajtásának értékelésére, ii. az euróövezet egészét érintő, megfelelő költségvetési irányvonallal kapcsolatos szaktanácsadásra, iii. a nemzeti költségvetési tanácsokkal való együttműködésre és iv. az elnök felkérése alapján eseti szakvélemények kibocsátására.
A tanács öt szakemberből álló, feladatainak ellátása tekintetében független testület, amelynek működési feltételeit a Bizottság biztosítja.
A következő lépések
Az öt elnök jelentése a gazdasági és monetáris unió megvalósítását három szakaszban vázolja fel. A ma elfogadott csomag az első szakaszt valósítja meg, és előkészíti a második szakaszt:
...1. szakasz, az „elmélyítési szakasz” (2015. július 1-jétől 2017. június 30-ig): a versenyképesség és a strukturális konvergencia fokozása, felelős nemzeti és euróövezeti szintű költségvetési politikák elérése, a pénzügyi unió megvalósítása, valamint a demokratikus elszámoltathatóság javítása a meglévő eszközök és a hatályos Szerződések felhasználásával.
...2. szakasz, a „gazdasági és monetáris unió megvalósítása”: több nagyobb horderejű intézkedés indul annak érdekében, hogy a konvergenciafolyamat kötelezőbb jellegűvé váljon, például jogi jelleget öltő, közösen megállapított irányadó konvergenciamutatók, valamint az euróövezeti kincstár révén.
...végső szakasz (legkésőbb 2025-ig): az összes lépés teljes mértékű megvalósítása után a valódi, szoros gazdasági és monetáris unió stabilitást és prosperitást biztosít a közös fizetőeszközt használó uniós tagállamok valamennyi polgára számára, és vonzóvá válik a többi uniós tagállam számára, hogy ha készen áll, csatlakozzon.
Az elsőből a második szakaszba való átmenet előkészítésére a Bizottság 2017 tavaszán fehér könyvet fog előterjeszteni, amelyben felvázolja a további szükséges lépéseket, ideértve a gazdasági és monetáris unió második szakaszbeli kiteljesítéséhez szükséges jogi intézkedéseket is. A fehér könyv előkészítése során a Bizottság konzultál a többi uniós intézmény elnökével, és a minél szélesebb körű vita ösztönzése érdekében Unió-szerte elősegíti az eszmecseréket és a nyilvános vitákat. 2016 derekán a Bizottság szakértői csoportot hoz létre az öt elnök jelentésében megfogalmazott hosszabb távú javaslatok jogi, gazdasági és politikai előfeltételeinek feltárására.
Háttér-információk
A szorosabb és méltányosabb gazdasági és monetáris unió megteremtése része a Juncker elnök politikai iránymutatásában megfogalmazott 10 prioritásnak.Az öt elnök 2015. június 22-én közzétett jelentése e cél következő évtizedben történő megvalósításának alapja. A jelentés az euróövezeti vezetők 2014. októberi csúcstalálkozóján és az Európai Tanács 2014. decemberi ülésén elfogadott felkérésre válaszul készült.
Az öt elnök jelentése ambiciózus és pragmatikus ütemtervet javasol a gazdasági és monetáris unió megvalósítására, párhuzamosan négy fronton való előrelépés révén: Elsősorban egy valódi gazdasági unió megvalósítása útján, amely biztosítja, hogy az egyes nemzetgazdaságok strukturális jellemzői minden ország esetében lehetővé tegyék az adott gazdaság prosperálását a monetáris unión belül. Másodsorban egy olyan pénzügyi unió felé tett lépéseken keresztül, amely a pénzügyi stabilitás kockázatainak korlátozása és a magánszektorral való kockázatmegosztás révén garantálja a közös valuta sérthetetlenségét a monetáris unióban. Harmadsorban olyan költségvetési unió irányába történő elmozdulás által, amely a költségvetés fenntarthatóságát és a költségvetési stabilizációt egyaránt biztosítja. Végül pedig egy olyan politikai unió felé tett előrelépés révén, amely valódi demokratikus elszámoltathatóság, legitimitás és az intézményi keretek megerősítése útján megteremti valamennyi felsorolt intézkedés alapját.
