Mi a Bizottság munkaprogramja?
Az Európai Bizottság minden évben elfogadja a következő tizenkét hónapra szóló cselekvési tervet. A Bizottság munkaprogramja arról nyújt tájékoztatást a polgárok, az intézményi partnerek és a munkatársak számára, hogy miként fogja konkrét fellépésekre váltani politikai prioritásait.
A legtöbb esetben a munkaprogram elfogadására októberben kerül sor. A mostani munkaprogram a Jean-Claude Juncker által vezetett, 2014. november 1-jén hivatalba lépett Bizottság második munkaprogramja. A program révén konkrét intézkedésekké válik az a politikai iránymutatás, amely alapján az Európai Parlament túlnyomó többsége a Bizottság elnökévé választotta Jean-Claude Junckert. A munkaprogram továbbra is azt az európai polgároknak szóló egyértelmű üzenetet tükrözi, miszerint a Bizottság a nagy dolgokban nagy szerepet fog vállalni, a kisebb jelentőségűekben kisebbet, és eredményesebb lesz a végrehajtás tekintetében.
A Bizottság munkaprogramja a prioritásokra és az eredményekre összpontosít. Időt és energiát fogunk fordítani azon javaslatokra, amelyekkel kapcsolatban Európa polgárai európai megoldást várnak.
A legtöbb esetben a munkaprogram elfogadására októberben kerül sor. A mostani munkaprogram a Jean-Claude Juncker által vezetett, 2014. november 1-jén hivatalba lépett Bizottság második munkaprogramja. A program révén konkrét intézkedésekké válik az a politikai iránymutatás, amely alapján az Európai Parlament túlnyomó többsége a Bizottság elnökévé választotta Jean-Claude Junckert. A munkaprogram továbbra is azt az európai polgároknak szóló egyértelmű üzenetet tükrözi, miszerint a Bizottság a nagy dolgokban nagy szerepet fog vállalni, a kisebb jelentőségűekben kisebbet, és eredményesebb lesz a végrehajtás tekintetében.
A Bizottság munkaprogramja a prioritásokra és az eredményekre összpontosít. Időt és energiát fogunk fordítani azon javaslatokra, amelyekkel kapcsolatban Európa polgárai európai megoldást várnak.
Mik a Bizottság 2016-os prioritásai?
A Bizottság 2016. évi munkaprogramja az alábbiakat tartalmazza: 10 kiemelt szakpolitikai területet átfogó 23 kulcsfontosságú kezdeményezés, 20 folyamatban lévő javaslat tervezett visszavonása vagy módosítása és 40 REFIT-fellépés a meglévő uniós jogszabályok minőségének felülvizsgálata céljából.
2015-ben, azaz hivatali idejének első évében a Bizottság azon kezdeményezéseket helyezi előtérbe, amelyek tekintetében sürgős fellépésre van szükség, és gyorsan be tudjuk váltani az európai polgároknak tett ígéreteinket. Most aktualizáljuk a 2016-ra vonatkozó tennivalóinkat – meghatározva azon célkitűzéseket, amelyeket a Bizottság a következő évben a 2015-ben lefektetett alapokra támaszkodva fog teljesíteni.
A 2016-ra vonatkozó kulcsfontosságú kezdeményezések a következők:
- A készségekre vonatkozó új európai menetrend
- Új kezdet a dolgozó szülők számára
- Körkörös gazdaságra vonatkozó csomag
- A 2014–2020-ra vonatkozó többéves pénzügyi keret felülvizsgálata
- A fenntartható európai jövőre irányuló következő lépések
- A digitális egységes piaci stratégia végrehajtása
- Az energiaunióra vonatkozó csomag
- A munkavállalói mobilitásra vonatkozó csomag
- Az egységes piaci stratégia nyomon követése
- Az európai védelemről szóló cselekvési terv
- A héára vonatkozó cselekvési terv
- A társasági adóra vonatkozó csomag
- Űrstratégia Európa számára
- Szociális jogok pillére
- Európai betétbiztosítási rendszer / a bankunió kiteljesítése
- A kereskedelmi és befektetési stratégia nyomon követése
- Az európai biztonsági stratégia végrehajtása
- Eredményesebb migrációkezelés
- Határigazgatási csomag
- A Cotonoui Megállapodást követő időszakra vonatkozó keretelvek
- Kapacitásépítés a biztonsági ágazatban
- A globális stratégiához való bizottsági hozzájárulás
- Javaslat a kötelező átláthatósági nyilvántartásról szóló intézményközi megállapodásra
Mi is az a REFIT?
A REFIT az Európai Bizottság célravezető és hatásos szabályozás programja. Célja, hogy felülvizsgálja a meglévő uniós jogszabályokat annak biztosítása érdekében, hogy továbbra is megfeleljenek a célnak és hozzák a várt eredményeket. A REFIT célja többek között az, hogy az uniós jogszabályok együttese karcsúbbá és egészségesebbé váljon, megszűnjenek a felesleges terhek, és anélkül kerüljön sor a hatályos jogszabályok kiigazítására, hogy veszélybe kerülnének az ambiciózus szakpolitikai célkitűzések.
Az idei évben 13 REFIT-fellépés közvetlenül kapcsolódik a kulcsfontosságú kezdeményezésekhez. Ezek közé tartozik az uniós finanszírozásra vonatkozó szabályok egyszerűsítése vagy az adózási és energiaügyi jogszabályok felülvizsgálata, amelyek így az I. mellékletben szerepelnek. Ezenfelül a Bizottság 27 új REFIT-fellépést indít útnak, többek között a tengeri közlekedés biztonságával foglalkozó jogszabályok értékelése, a közbeszerzések kapcsán a kkv-ra háruló terhek csökkentése, a REACH-keretelveknek való megfelelés elősegítése és annak biztosítása céljából, hogy az egészségügyi és biztonsági jogszabályok működőképesek legyenek, és azokat végrehajtsák. Ez utóbbi fellépéseket a II. melléklet tartalmazza.
Hogyan dönti el a Bizottság, hogy mely javaslatokat vonja vissza?
Az európai polgárok azt várják tőlünk, hogy időnket és energiánkat azokra az intézkedésekre összpontosítsuk, amelyek a legnagyobb hatást fogják kifejteni a munkahelyteremtésre és a növekedésre, illetve amelyek elfogadására jó eséllyel sor kerül a közeljövőben, és várhatóan konkrét eredményeket hoznak.
A Bizottság körültekintően megvizsgált valamennyi folyamatban lévő javaslatot annak megítélése érdekében, hogy szükséges-e azok fenntartása, módosítása vagy visszavonása. Ennek során a következőket vette figyelembe:
- a folyamatban lévő javaslatok összhangban állnak-e a Bizottság tíz prioritásával;
- mi az esélye a közeljövőben történő elfogadásuknak;
- sikeresen végrehajthatók-e a gyakorlatban;
- eredeti célkitűzéseik szempontjából továbbra is helytállók-e.
- Az alapos elemzést követően a Bizottság 20 javaslat 2016-ban történő visszavonására vagy módosítására tett javaslatot. A Bizottság meg fogja erősíteni az érintett javaslatok visszavonását, előtte azonban kikéri az Európai Parlament és a Tanács véleményét. A Bizottság hat hónapon belül, 2016 áprilisáig kívánja visszavonni a IV. mellékletben említett javaslatokat.
Miért terjesztette elő az idei évben a folyamatban lévő kiemelt javaslatok listáját?
2015-ben az uniós társjogalkotók példa nélküli gyorsasággal állapodtak meg az Európai Stratégiai Beruházási Alapról szóló bizottsági javaslatokról, a 2015. évi uniós költségvetésnek a menekültügyi válsággal összefüggésben történő módosításairól, a görögországi munkahelyteremtésre és növekedésre irányuló 35 milliárd EUR értékű csomagról, valamint a menedékkérők EU-n belüli sürgősségi áthelyezésére vonatkozó döntésekről.
Az uniós intézmények közös erőfeszítése, hogy gyorsan lépjenek fel azon területeken, ahol arra a leginkább szükség van, ne legyen többé kivételes helyzet, hanem váljon gyakorlattá! E munkaprogram közzététele előtt a Bizottság intenzív és konstruktív párbeszédet folytatott a Tanáccsal és az Európai Parlamenttel egy közös megközelítés kialakítása érdekében arra vonatkozóan, hogy mire kell összpontosítani.
A következő évre előirányzott 23 új kezdeményezésen felül a Bizottság az idei munkaprogram III. mellékletében 17 meglévő javaslatot azonosított, amelyek megérdemelnék az Európai Parlament és a Tanács általi mihamarabbi elfogadást. Ez lehetővé tenné számunkra, hogy gyors eredményeket mutassunk fel kiemelt szakpolitikai területeinken. A példák között említhetők: az európai utas-nyilvántartási rendszer, a megkülönböztetés tilalmáról szóló irányelv, az EURES-rendelet, az adatvédelmi reform, a migrációs stratégia végrehajtására irányuló, folyamatban lévő javaslatok, a légköri szennyezőanyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentésére vonatkozóan javasolt irányelv, valamint a pénzügyi tranzakciós adó.
A májusban ismertetett, a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodásra irányuló javaslatban a Bizottság arra tett javaslatot, hogy a három intézmény a bizottsági munkaprogram alapján évente elkészíti azoknak a javaslatoknak a jegyzékét, melyek elsőbbségi elbánásban részesülnek a jogalkotási folyamat során. Ezt az intézményközi megállapodásra irányuló javaslatot a három intézmény jelenleg tárgyalja annak érdekében, hogy az év végéig megállapodásra jussanak.
Miben különbözik a mostani munkaprogram a korábbiaktól?
A 2009–2014 közötti előző hivatali időszakban a Bizottság minden éves munkaprogramban átlagosan több mint 130 új kezdeményezésre tett javaslatot. A Juncker-Bizottság eltérő megközelítést alkalmaz. 2015. évi első munkaprogramunkban csupán 23 új kezdeményezés szerepelt, és 2016-ban ismét csak 23 új kezdeményezést terjesztünk elő.
Mikor valósítják meg a munkaprogramban bemutatott javaslatokat?
A munkaprogramban valamennyi kulcsfontosságú szakpolitikai kezdeményezés szerepel, amelyeknek a következő évben történő ismertetésére a Bizottság kötelezettséget vállal. A Bizottság a 23 kulcsfontosságú kezdeményezés mindegyike tekintetében menetrendet tesz közzé, amelyből részletesebben is kiderül a végrehajtás ütemezése.
A munkaprogram lényegében a Bizottság 2016-os tevékenységeinek átfogó listája?
A bizottsági munkaprogram kiemeli a Bizottság által 2016-ra tervezett kulcsfontosságú politikai kezdeményezéseket. A Bizottságnak emellett meglévő kötelezettségei is vannak. Mindenekelőtt biztosítania kell, hogy a meglévő jogszabályok vagy programok végrehajtása megfelelő legyen és konkrét eredményeket hozzanak.
Továbbra is kivizsgáljuk az uniós jog megsértésének lehetőségét felvető eseteket, ezáltal garantálva a jogállamiságot, és védelmezve a polgárok belső piachoz kapcsolódó, illetve alapvető jogait.
A Bizottság ugyanakkor nem tervezett kezdeményezésekkel is előállhat, amennyiben az év folyamán azonnali beavatkozást igénylő események következnek be, amelyek tekintetében sürgős uniós szintű fellépésre van szükség.
Konkrétan hogyan épül fel a Bizottság munkaprogramja?
A Bizottság munkaprogramja egy politikai közleményből és hat mellékletből áll.
- Az I. melléklet tartalmazza azon kulcsfontosságú kezdeményezéseket, amelyek a Jean-Claude Juncker által vezetett Bizottság politikai iránymutatásában rögzített tíz prioritás végrehajtását szolgáló konkrét fellépésekre összpontosulnak;
- a II. mellékletben szerepelnek az idei évben útnak indított új REFIT-kezdeményezések;
- a III. mellékletben olvashatók a kiemelt jogalkotási kérdések, amelyek tekintetében a lehető leggyorsabb fellépést várjuk az Európai Parlamentben és Tanácsban dolgozó társjogalkotóktól, hogy eredményeket biztosíthassunk a polgárok számára;
- a IV. mellékletben szerepel a folyamatban lévő javaslatok tervezett visszavonásáról, illetve módosításáról készült lista;
- az V. melléklet tartalmazza a hatályon kívül helyezések listáját;
- a VI. melléklet pedig felsorakoztatja az érdekelt felek számára azon jogszabályokat, amelyek 2016-ban lépnek hatályba.
Hogyan zajlik a munkaprogram előkészítése és elfogadása?
A jelenlegi Bizottságot az Európai Parlament választotta meg, tekintettel az előterjesztett világos politikai iránymutatásra. Ezen iránymutatások továbbra is a Bizottság éves tervezésére vonatkozó keretelvként érvényesülnek.
A munkaprogram tartalmának kibővítése érdekében a Bizottság Jean-Claude Juncker elnök szeptember 9-i, az Unió helyzetét értékelő beszéde, valamint Jean-Claude Juncker elnök és Frans Timmermans első alelnök által ugyanezen a napon az Európai Parlament és a Tanács elnökeinek küldött szándéknyilatkozata alapján intenzív párbeszédet folytat az Európai Parlamenttel és Tanáccsal.
A munkaprogramot jóvá kell-e hagynia az Európai Parlamentnek és Tanácsnak?
A munkaprogramot – elfogadása előtt és után is – mind az Európai Parlamenttel, mind a Tanáccsal megvitatjuk. A következő évre vonatkozó prioritások kidolgozása során a Bizottság figyelembe veszi a többi intézmény álláspontját. Az Európai Unióról szóló szerződés értelmében azonban a Bizottság az, amely élhet a kezdeményezés jogával.
A Bizottság nem akar olyan jogszabály-tervezetekkel előállni, amelyeket a Parlament és a Tanács sosem fog elfogadni. Az általunk alkalmazott megközelítés pragmatikus, nem pedig bürokratikus. A többi intézménnyel folytatott együttműködésünk szorosabbra fűzése, illetve a közös tervezés javítása érdekében a Bizottság jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal a jogalkotás minőségének javításáról szóló új intézményközi megállapodásról, ezáltal biztosítva a közös irányt, ugyanakkor tiszteletben tartva valamennyi intézmény Szerződésekben meghatározott szerepét. Ez magában foglalná a folyamatban lévő kiemelt javaslatok azonosítását célzó jelenlegi eljárás hivatalossá tételét is.
