Az Európai Bizottság a 2020-ig tartó időszakban az Európai Unió mezőgazdasági szektora versenyképességének javítását, a vidék és az éghajlat megóvását, valamint a vidéki közösségek gazdasági és szociális hálójának megerősítését célzó 118 vidékfejlesztési program első három darabját fogadta el. A nemzeti vagy regionális szinten működő 118 többéves program a 2014–2020 közötti időszakban összesen 95,6 milliárd euró uniós fedezet felett rendelkezik az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapon keresztül, és ezen felül még további nemzeti, regionális és magántőkét is felhasznál majd. A mai napon elfogadott vidékfejlesztési programokat –Dánia, Lengyelország és Ausztria nemzeti programjai – az év vége előtt még további 6 program követi, így összesen több mint 20 milliárd euró összeget fognak erre a célra rendelkezésre bocsátani.
Phil Hogan mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős biztos kijelentette:
„Vidéki területeink – a mezőgazdasági és sok más típusú, ott található vállalkozással egyetemben – munka-, valamint pihenési és szabadidős lehetőségeket, természeti szépségeket, továbbá kellemes lakó- és munkahelyeket biztosítanak számunkra. A bennük rejlő potenciál teljes kibontakozásához azonban segítségre van szükségük. A vidékfejlesztési programok új nemzedéke szolgáltatja majd ezt a segítséget. Ma három ilyen programot fogadtunk el, és további hatot fogadunk el még a következő hét folyamán – ezek durván 22 %-át teszik ki az uniós költségvetés vidékfejlesztésre elkülönített részének. Becsléseink szerint a teljes támogatás egyharmadát képező programokat jövő húsvétig rendelkezésre tudjuk állítani.
Vidékfejlesztési koncepciónk egyik nagy erőssége, hogy hat központi prioritást határoz meg – viszont minden tagállam maga jelöli ki, hogy programjait hogyan dolgozza ki az adott körülményeknek megfelelően. Erre jó példaként szolgál a lengyel program, mely több mint 22 000 munkahely megteremtését irányozza elő, körülbelül 200 000 gazdaságnak nyújtana befektetési támogatást, valamint 1 800 új termelői csoportot hozna létre.
Dániában különös figyelmet szentelnek az innováció fellendítésének, melynek célja majdnem ezer „zöld munkahelyet” teremteni, környezetbarát gazdálkodási módszerekbe befektetni, és megkétszerezni a biogazdálkodások területét.
Ausztriában elsőbbséget élveznek a környezeti és éghajlatváltozási problémák, a program célja a mezőgazdasági területek több mint 80 %-át a biodiverzitás védelmére és megerősítésére átalakítani; emellett több mint 600 000 mezőgazdasági termelő számára biztosítanának továbbképzési lehetőségeket, és a vidéki lakosság nagyjából fele is élvezhetné a javított szolgáltatások, mint például a szélessávú internet által nyújtott előnyöket.
Mint ahogy azt otthonomban, Írországban is láttam, egy modern és dinamikus mezőgazdasági szektor a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés motorja lehet, különösen a vidéki területeken. Az uniós támogatású vidékfejlesztési programokon keresztül a tagállamok és régiók végre teljes egészében kibontakoztathatják a vidékben rejlő erőt.”
Háttér-információk
A vidékfejlesztés a közös agrárpolitika úgynevezett második pillére, mely EU-finanszírozást bocsát a tagállamok rendelkezésére, melynek segítségével nemzeti vagy regionális szinten többéves, társfinanszírozott programokat indíthatnak el. Összesen 118 ilyen programot terveznek végrehajtani a 28 tagállamban.
Az új, 2014–2020-as időszakra szóló vidékfejlesztési rendelet hat gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi prioritást határoz meg, míg a programok maguk konkrét elérendő célokat jelölnek ki. Ezen felül az intézkedések jobb koordinálása, valamint a többi KSK-alappal képzett szinergia maximalizálása érdekében minden tagállam megkötött egy partnerségi szerződést, mely hangsúlyozza az EU-finanszírozású strukturális befektetéseket célzó széleskörű stratégiát.
