A világ számos fejlett országa alig vagy egyáltalán nem lép fel a külföldi befektetések során vesztegető vállalataik ellen, derül ki a Transparency International (TI) friss, Berlinben közzétett nemzetközi felméréséből. Magyarországon még rosszabb a helyzet, a magyar hatóságok ugyanis nemcsak a külföldön korrupcióba keveredő magyar befektetőket nem üldözik elég hatékonyan, de a hazai korrupcióval szemben is tehetetlenek. A TI Magyarország szerint a magyar kormánynak és az ügyészségnek haladéktalanul ki kell vizsgálnia az Egyesült Államok részéről megfogalmazott korrupciós vádakat.
Berlin - A korrupció ellen világszerte küzdő Transparency International 2014-ben is értékelte a külföldi hivatalos személyek megvesztegetése elleni egyezmény végrehajtását. A Transparency International Berlinben működő központja által október 23-án kiadott jelentés rámutat, hogy a közel negyven aláíró országból mindössze négy – az Egyesült Államok, Németország, az Egyesült Királyság és Svájc – alkalmazza következetesen és szigorúan a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) égisze alatt létrejött egyezmény rendelkezéseit. Ezzel szemben az ehhez csatlakozó kormányok több mint fele, összesen huszonkét ország, elégtelenül vagy egyáltalán nem hajtja végre az abban foglaltakat. A fennmaradó tizenhárom állam, köztük Magyarország, elégséges vagy közepes mértékben szerez érvényt az egyezménynek.
Az OECD egyezményének az a célja, hogy a vállalatok a külföldi befektetéseik során ne vesztegethessék meg büntetlenül azokat a hivatalos személyeket, akiknek a döntésétől szerződések, engedélyek és kormányzati megrendelések sorsa függ. José Ugaz, a Transparency International nemrég megválasztott globális elnöke elszomorítónak nevezte, hogy a „külföldi befektetések és a nemzetközi kereskedelem korrupciómentessé tétele tizenöt évvel az OECD-egyezmény aláírása után is csak távoli reménynek tűnik”. A korrupció elleni nemzetközi mozgalmat vezető korábbi büntetőügyész hozzátette, hogy a „világ vezető exportőreinek jó példával kellene előljárniuk, mert egyedül ettől remélhető, hogy a többi kormány is erélyesen fellépjen a korrupcióval szemben”.
Magyarország, tavalyhoz hasonlóan, idén is az egyezményt csak korlátozott mértékben végrehajtó országok csoportjába tartozik. A kettes érdemjegynek megfelelő osztályzat egyebek mellett annak tudható be, hogy Budapest továbbra sem fogadott el olyan törvényt, amely a korrupciót bejelentő polgárokat ténylegesen védi. Miként a TI Magyarország korábban kifejtette: az idén életbeléptetett bejelentővédelmi jogszabály nem védi eléggé a korrupció ellen fellépő polgárokat, ezért tavaly arra kérte Áder János államfőt, hogy ne írja alá ezt a törvényt.
Az sem javított Magyarország besorolásán, hogy a kormány – finoman szólva – megkérdőjelezhetően állt az egyetlen komolyabb, magyar vállalat által külföldön elkövetett vesztegetési ügy felderítéséhez. A Mol-INA ügyben a magyar kormány nemzetbiztonsági megfontolásokra hivatkozva megtagadta az együttműködést az európai uniós társország Horvátországgal. A tét annak kiderítése, hogy a Mol Ivo Sanader korábbi horvát miniszterelnök megkenésével szerezte-e meg az irányítás jogát az INA olajvállalatban. A horvát exkormányfőt mindenesetre e vádak alapján hazájában börtönbüntetésre ítélték, míg Magyarországon nem találtak felelősöket.
Budapest – A TI Magyarország szerint sem a magyar kormány, sem az ügyészség nem reagált megfelelő módon az Egyesült Államok korrupciós vádjaira, amelyek alapján megtiltották hat magyar állampolgár, köztük állami-kormányzati tisztségviselők beutazását az USA-ba. Orbán Viktor kormányfő szerint „miután Magyarország jogállam, bizonyíték nélkül nem lehet eljárást indítani”, a kormány ezért nem tud mit kezdeni Washington jelzéseivel, amelyekben a kormányfő szerint „lényegében egy vádról van szó”. A TI ezzel kapcsolatban emlékeztet a magyar büntetőeljárási törvény előírásaira, amely szerint a nyomozást már a bűncselekményre vonatkozó puszta gyanú alapján meg kell indítani, és magának az eljárásnak a feladata, hogy kiderítse, vannak-e bizonyítékok. A korrupció ellen küzdő szervezet a jogállami normákkal ellentétesnek tartja, hogy a korrupció gyanúja miatt az Egyesült Államokból kitiltott magyar kormánytisztviselők ügyében a magyar kormány egyelőre a felelősség eltussolásával van elfoglalva, és az ügyészség sem tesz semmit a történtek tisztázására.
A TI elvárja a kormánytól és az ügyészségtől, hogy hivatalból indítson eljárást a Magyarországon befektető amerikai cégeket állítólagosan sújtó vesztegetések és csalások tisztázására, valamint derítse ki: ezekben a korrupciós ügyekben, amennyiben megtörténtek, milyen szerepet játszott a magyar adóhatóság. Fontos lenne, hogy a kormány a végére járjon azoknak az állításoknak is, amelyeket Horváth András, egykori adóhivatali dolgozó fogalmazott meg tavaly a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellen, és amelyek azóta is, a TI Magyarország többszöri felszólítása dacára, kivizsgálatlanul maradtak. Horváth András súlyos vádjairól – amelyeknek a lényege, hogy állítólag intézményesített adócsalás zajlik néhány ágazatban és vállalatnál a NAV tétlensége közepette – a bűnüldöző szervek közel egy éves nyomozás után még mindig nem tudtak hitelt érdemlően beszámolni a közvéleménynek, a volt NAV-alkalmazott Horváthot azonban, abszurd módon, vegzálták, feljelentették.
A TI Magyarország felhívja a figyelmet arra is, hogy a korrupciós ügyekben érintett magyar állampolgárok kitiltása az Egyesült Államokból politikai, diplomáciai lépés, amelytől nem várható sem a tények kiderítése, sem a felelősök bíróság elé állítása. Ezért arra van szükség, hogy az állítólagos vesztegetési ügyben érintett amerikai vállalatok, ha erre eddig nem került sor, tegyenek feljelentést mind Magyarországon, mind az Egyesült Államokban. Amennyiben ez utóbbira is sor kerül, az amerikai hatóságok, például a külföldön elkövetett vesztegetést büntetni rendelő amerikai törvény (Foreign Corrupt Practices Act, FCPA), vagy bűnügyi jogsegély alkalmazásával rávehetik a magyar rendőrséget és ügyészséget az ügy kivizsgálására.
