Az említett vitát megelőzte a január 13-án tartott első irányadó vita arról, hogy az Uniónak 2016 decemberét követően változtatnia kell-e, és amennyiben igen, milyen módon, a Kínával szemben a dömpingellenes és szubvencióellenes vizsgálatok során alkalmazott eljárásán.
Ezt követően mélyreható hatásvizsgálatot végeztek, melynek során felmérték, hogy a lehetséges változtatások milyen hatást gyakorolnának a tagállamokra és a gazdasági ágazatokra, különösen a foglalkoztatásra. Sor került egy nyilvános konzultációra is, amelynek keretében több mint 5000 válasz érkezett. A tagállamok, az ipar képviselői, a szakszervezetek és a különböző érdekelt felek az elmúlt hónapokban aktív szerepet vállaltak ezeken a megbeszéléseken. Az Európai Parlament májusban állásfoglalást fogadott el, amelyben felkérte a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket.
A mai irányadó vita alkalmával a biztosi testület a hatásvizsgálatban elemzett három lehetőségről folytatott eszmecserét: 1. az uniós jogszabályok változatlanul hagyása; 2. Kína törlése a nem piacgazdasággal rendelkező országok jegyzékéből és a dömping kiszámítására alkalmazott standard módszertan alkalmazása; 3. a dömpingellenes módszertan módosítása egy új megközelítés alkalmazása révén, amely szilárd piacvédelmi rendszert tartana fenn, mindamellett eleget tenne az Unió nemzetközi kötelezettségeinek.
Jyrki Katainen, az Európai Bizottság munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásokért és versenyképességért felelős alelnöke így fogalmazott: „A tisztességes és nyitott kereskedelem az európai növekedés legfőbb mozgatórugója. A mai vitát nem arról folytattuk, hogy Kína piacgazdaságnak tekinthető-e, hanem arról a kérdésről, hogy miként lehetne piacvédelmi eszközeinket olyan módon átalakítani, hogy azokkal kezelhetők legyenek az olyan realitások, mint a kapacitásfelesleg és a változó nemzetközi jogi keret. Az Európai Parlamenttel és a tagállamokkal együttműködésben végzett tevékenységünk több frontra irányul, hogy a tisztességtelen kereskedelem tüneteit és okait egyaránt kezelni tudjuk, valamint növelhessük a foglalkoztatás biztonságát Európában.”
Az Unió kereskedelempolitikáért felelős biztosa, Cecilia Malmström hozzátette: „Az Európai Unió a világ legnagyobb kereskedelmi partnere. Jólétünk a kereskedelemre épül, és elkötelezett hívei vagyunk a szabad kereskedelemnek és a nyitott piacoknak. Azonban fontos, hogy a kereskedelem tisztességes legyen. A jelenleg – különösen az acéliparban – tapasztalható kapacitásfelesleg azt bizonyítja, hogy hatékony piacvédelmi eszközökre van szükségünk ahhoz, hogy a jövőben sikerrel tartsuk fenn a tisztességes kereskedelmet és kezeljük a piaci torzulásokat. Ez azt jelenti, hogy alkalmazkodnunk kell az új gazdasági realitásokhoz, és tökéletesítenünk kell a rendelkezésünkre álló eszközöket.”
A biztosi testület megállapodott arról, hogy a Bizottságnak olyan piacvédelmi eszközöket kell biztosítania Európában, amelyek segítségével – az Uniónak a WTO jogi keretein belül fennálló nemzetközi kötelezettségeinek tiszteletben tartása mellett – kezelni lehet a nemzetközi kereskedelmi környezetben uralkodó jelenlegi realitásokat, így például a meglévő kapacitásfeleslegeket.
Addig is előrehaladást lehet és kell elérni a meglévő piacvédelmi eszközök megerősítése terén. A Bizottság felhívja a tagállamokat, hogy mielőbb fogadják el az uniós piacvédelmi eszközök korszerűsítéséről szóló, 2013-ban előterjesztett javaslatot. Ez a lépés felgyorsítaná a dömping- és szubvencióellenes eljárásokat, és lehetővé tenné a Bizottság számára, hogy bizonyos feltételek mellett magasabb vámokat vessen ki. Az Európai Parlament első olvasatban elfogadta a jelentést. A Bizottság határozottan arra ösztönzi a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a javaslat Tanács általi mihamarabbi elfogadását.
Ugyanakkor Kínának – amint azt ezen a héten a Külügyek Tanácsa is kiemelte – jelentős és mérhető módon, egyértelmű ütemterv alapján és független ellenőrzési mechanizmusok által nyomon követhetően csökkentenie kell ipari kapacitásfeleslegét.
E cél elérése érdekében a Bizottság – partnereivel folytatott két- és többoldalú együttműködés keretében – tovább dolgozik az acélipart jellemző kapacitásfelesleg kezelésére irányuló cselekvési tervének megvalósításán. A július 19-én Pekingben megrendezett EU–Kína csúcstalálkozót követően, és Jean-Claude Juncker elnök kifejezett kérésére EU–Kína kétoldalú platform jött létre az acélipari túltermelés ellenőrzésére. A G20-ak szintjén a kereskedelmi miniszterek elkötelezték magukat a kommunikáció és az együttműködés javítása mellett, valamint hatékony lépéseket szándékoznak tenni a kihívások kezelése, így például a piac javítása és a kiigazítás ösztönzése érdekében. A G20-ak acélgyártásra szakosodott gazdaságai részt fognak venni az OECD acélbizottságának szeptemberre tervezett ülésén, ahol megvitatják majd, hogy megvalósítható-e egy olyan globális fórum, amely együttműködési platformot biztosít a globális kapacitások alakulására, valamint a kormányok által tett intézkedésekre vonatkozó párbeszédhez és információcseréhez.
A következő lépések: Figyelembe véve a biztosi testület mai vitáját, a Bizottság vissza fog térni a kérdésre, és még az év vége előtt javaslatot fog előterjeszteni.
