Még ebben az évben tárgyalások kezdődhetnek az élelmiszertermelők és kereskedők között egy kiegyensúlyozottabb erőviszonyokat teremtő megállapodás érdekében, hogy ne mindig a termelő kerüljön kényszerhelyzetbe, hanem akár az árrés kis részének átengedésével legyen partner a kereskedelem is - jelentette be Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára Mosonmagyaróváron, a termelői piacon tartott sajtótájékoztatóján.
Nagy István a tejtermelők és a meggytermesztők tavalyi példájával támasztotta alá a megállapodás fontosságát és emlékeztetett arra, hogy a kereskedelem jóval magasabb áron értékesítette az árut, mint amennyiért átvette a gazdáktól, a termelők viszont sokszor önköltségi áron, illetve az alatt kényszerülnek eladásra. A kereskedelem is lemondhatna a haszonkulcsának néhány százalékáról a közös felelősségvállalás és biztonságos élelmiszerellátás érdekében - hangsúlyozta.
Nagy István felidézte, hogy 2010-től egyszerűsítette a kormány a helyi piacok megteremtését, így 2012-ben már 117 termelői piacot, 2015 februárjában 214-et, egy évvel később már 271-et vettek nyilvántartásba. A kistermelők száma pedig az elmúlt 6 évben háromszorosára nőtt.
Az államtitkár elmondta, korábban az európai uniós pályázati forrásokból, valamint a szaktárca Tanyafejlesztési Programjából lehetett támogatást igényelni helyi piacok fejlesztésére. Erre a Földművelésügyi Minisztérium 2011 és 2013 között mintegy 3 milliárd forintot fizetett ki. Az új uniós ciklusban, a Vidékfejlesztési Program, Rövid Ellátási Láncok alprogramjába tartozik ez a terület. Helyi piacok létrehozására, fejlesztésére, promóciójára mintegy 3,8 milliárd forint áll rendelkezésre. Erre már lehet pályázni - tette hozzá az államtitkár.
Érdemes minden településnek megteremteni a lehetőséget arra, hogy lakói kiváló minőségű élelmiszerekhez jussanak, a kormányzatnak is fontos célkitűzése, hogy a helyi termelői piacok megerősödjenek - összegzett az államtitkár.
Partnerségi megállapodásra lenne szükség a termelők és a kereskedők között
