Az államtitkár elmondta, hogy az akác, illetve a selyemkóró és a hárs mézelése is kedvezőtlenül alakult, így már évek óta várat magára egy országosan is kiemelkedő mézhozam.
A méhészet helyzetével kapcsolatban elmondta, hogy mintegy 20 ezer méhész tevékenykedik hazánkban, a méhállomány mértéke pedig közel 1,2 millió méhcsaládra tehető. A méhállomány folyamatos emelkedése következtében a méhsűrűség az Európai Unió tagállamai tekintetében immáron Magyarországon a legmagasabb (12,81 méhcsalád/km2). A méhek ilyen nagy száma fokozott állategészségügyi feladatot, nagyobb odafigyelést követel a termelőktől és az állategészségügyi hatóságoktól egyaránt.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a tárca kiemelten kezeli a méhészeti ágazatot, amelyet jól tükröz az augusztus 1-én indult 2016-2019-es ciklus közötti Magyar Méhészeti Nemzeti Program is. A sikeres tárgyalások eredményeként az Európai Unió Bizottsága elfogadta a javaslatot és a korábbi 32 millió eurós pénzügyi alapot 36 millió euróra emelte. Így nem csak a magyar méhészek, de az európai szakma egésze is nagyobb támogatásban részesülhet a következő időszakban.
Czerván György elmondta, hogy a szakma bevonásával jelenleg is zajlik a méhészeti program végrehajtási rendeletének előkészítése, amely várhatóan szeptemberben fog megjelenni.
Kiemelte, hogy a magyar méhészek az elmúlt években kiemelkedő sikerességgel pályáztak, ugyanis a 2013-2016-os Magyar Méhészeti Nemzeti Programból éves szinten rendelkezésre álló mintegy 4,6 millió eurót szinte száz százalékban ki tudták használni a gazdálkodók.
