Az Európai Bizottság ma tette közzé azt a közleményt, amely vázolja, hogyan küzdheti le az európai acélipari ágazat az előtte álló rövid és hosszabb távú kihívásokat a tagállamok és az uniós intézmények segítségével.
A globális kapacitásfelesleg, az exportok ugrásszerű növekedése és a korábban ilyen mértékben nem tapasztalt tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok jelentette kihívások kezeléséhez közös erőfeszítésre lesz szükség. A magas energiaárak és a megváltozott piaci feltételek miatt az energiaigényes iparágaknak alkalmazkodniuk és újítaniuk kell ahhoz, hogy hosszú távon megőrizzék versenyképességüket és fenntarthatóságukat.
Jyrki Katainen, a munkahelyteremtésért, a növekedésért, a beruházásokért és a versenyképességért felelős alelnök szerint: „Az eddiginél hathatósabban kell támogatni az acélipar, valamint az egyéb energiaigényes iparágak alkalmazkodását és megújulását, hogy a minőségre, a csúcstechnológiákra, a hatékony termelésre és a magasan képzett munkaerőre alapozva szállhassanak szembe vetélytársaikkal. Még soha nem volt ennyi piacvédelmi intézkedés érvényben az acéltermékekre vonatkozóan, és a Bizottságnak eltökélt szándéka helyreállítani a tisztességes globális versenyt. Ennek érdekében egyszerűsíteni fogunk bizonyos eljárásokat, de a tagállamoknak is össze kell fogniuk, hogy mihamarabb elfogadják az uniós piacot védő eszközök korszerűsítésére és a méltányos kereskedelem megvalósítására irányuló jogalkotási javaslatot.”
A Bizottság addig is mindent megtesz, hogy támogassa az acélipart a rövid távú kihívások leküzdésében. A közleményben, melynek címe „Acélipar: a fenntartható foglalkoztatás és növekedés megőrzése Európában”, a Bizottság a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni uniós védelem megerősítését szolgáló új rövid távú intézkedésekről számol be, és az energiaigényes iparágak, köztük az acélipar versenyképességének és fenntarthatóságának hosszú távú megőrzését szolgáló hosszú távú intézkedéseket is bemutat.
- A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni védelem: A Bizottság már most is rekordszámú intézkedést alkalmaz a dömping káros hatásainak semlegesítésére, 37 dömpingellenes és támogatásellenes intézkedés van érvényben (melyek közül 16 a Kínából származó acél behozatalát érinti). A Bizottság azonban még jobban fel fogja gyorsítani a piacvédelmi intézkedések elfogadását, és készen áll arra, hogy javaslatokat tegyen a teljes eljárás lerövidítése és a jelenleg alkalmazott rendszer hatékonyságának fokozása érdekében. Ideje a tettek mezejére lépni: a társjogalkotóknak mihamarabb el kell fogadniuk a Bizottság 2013-ban előterjesztett, a piacvédelem korszerűsítését célzó javaslatát, ennek hiányában nem valósítható meg az eljárások egyszerűsítése, felgyorsítása és hatékonyabbá tétele. Az ún. alacsonyabb vám szabályának bizonyos feltételek melletti megszüntetése lehetővé tenné a dömpingellenes vámok megemelését. A Bizottság emellett javaslatot készít elő az acéltermékekre irányuló előzetes felügyeleti rendszerre vonatkozóan is. Az előzetes felügyeleti intézkedések a meglévő uniós védintézkedések sorába illeszkednek, akkor kerülhetnek bevezetésre, ha az importhelyzet várható alakulása sértheti az uniós gyártók érdekeit.
- A globális kapacitásfelesleg hátterében meghúzódó okok kezelése: A globális kapacitásfelesleg kezelését célzó intézkedések mellett a Bizottság két- és töboldalú megbeszélések keretében foglalkozik a mélyebben gyökerező okokkal is. Ebben az EU főbb partnereivel (Kína, Japán, India, Oroszország, Törökország és az Egyesült Államok) működik együtt, valamint a megfelelő nemzetközi fórumokon egyeztet, például az OECD és a WTO keretében. Az elmúlt hét során Kínával és Japánnal is sor került kétoldalú találkozókra. A Bizottság fokozni fogja nemzetközi fellépését, különösen a G20-csoport keretében.
- Beruházás a jövő megoldásaiba és technológiáiba egy versenyképesebb iparágért: Az energiaigényes iparágak hosszú távú versenyképességének kulcsa a korszakalkotó technológiák térnyerése az olyan területeken, amilyen az energiahatékonyság vagy a szén-dioxid-megkötés és -felhasználás. Ehhez elengedhetetlen a kutatást, az innovációt és az új technológiák kialakítását célzó magán- és közberuházások élénkülése. Uniós szinten többféle pénzügyi alap vehető igénybe az acélipar korszerűsítési törekvéseinek támogatásához. Ezek között említendő a 315 milliárd euró értékű Európai Stratégiai Beruházási Alap (forrásai segítségével már sor került egy acélgyár korszerűsítésére), az európai strukturális és beruházási alapok, valamint a Horizont 2020 uniós kutatástámogatási program. A ma közzétett közlemény ismerteti a különböző lehetőségeket. Az ipar felelőssége, hogy ezekkel a lehető leghatékonyabban éljen.
- Az acélipar modernizációja az emberekbe való befektetés révén: A korszerű és versenyképes acélipar elképzelhetetlen szakképzett és valóban hozzáértő munkaerő nélkül. A Bizottság az új készségekre vonatkozó, kidolgozás alatt álló menetrenddel azt célozza meg, hogy a tagállamokkal és a szociális partnerekkel együttműködésben közös kötelezettségvállalás jöjjön létre az emberekbe és a készségeikbe való beruházást illetően. Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap és az Európai Szociális Alap célja többek között a munkavállalók és azok helyi közösségeinek támogatása, az áthelyezéssel járó kedvezőtlen társadalmi következmények enyhítése.
- A verseny, az energiaügy, a kibocsátáskereskedelem és a körforgásos gazdaság területeire vonatkozó szakpolitikák mind hozzájárulhatnak az acélipar sikeréhez: Az állami támogatásokra vonatkozó felülvizsgált szabályok rengeteg lehetőséget biztosítanak a tagállamok számára a közös technológiák, kutatás, innováció és megújulóenergia-projektek támogatására. A kibocsátáskereskedelmi rendszer társjogalkotók elé terjesztett felülvizsgálata várhatóan kedvező fejleményeket hoz az acélipar szempontjából: főleg a kibocsátási egységek elosztása területén javulhat az ágazat helyzete. Ebben a kontextusban az éghajlatváltozás területére és a körforgásos gazdaságra irányuló bizottsági politikák hatása sem elhanyagolható.
Háttér-információk
Az európai acélipar bizonyos acéltermékek gyártásában világelső, az ágazat az uniós GDP 1,3%-át adja, és 2015-ben hozzávetőleg 328 000 munkahelyet biztosított. Az acélipar fontos közvetett szerepet is játszik a foglalkoztatás alakulásában, mivel sok más iparág, például a gépjármű-gyártás alapja. Ám az európai acélipar – potenciálja, valamint jelentős innovációs és korszerűsítési erőfeszítései ellenére – az utóbbi években egyre rosszabb versenyhelyzetbe kerül a globális acélpiacon. Egyes harmadik országok, például Kína acél-túltermelése miatt nőtt az export és csökkentek az árak, ugyanakkor korábban nem tapasztalt mértékben terjedtek el tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok, így torzult a globális piac.
Az acélipar előtt jelenleg álló kihívások komolyak, de kezelhetőek, ha minden érintett szereplő a lojális együttműködés szellemében vesz részt a közös munkában. A Bizottság továbbra is szorosan figyelemmel fogja kísérni a helyzetet, és szükség esetén további intézkedések előterjesztésére is készen áll. A fenntartható foglalkoztatás és növekedés megőrzése Európában ugyanis olyan cél, amely nem várhat.
