Emellett a tavaly kiadott országspecifikus ajánlások végrehajtását illetően is előrelépést tettek, bár e tekintetben eltérés mutatkozik az egyes tagállamok és szakpolitikai területek között. Ezek az erőfeszítések kulcsfontosságúak az európai élénkülés megerősítése és a konvergencia előmozdítása szempontjából, és egyúttal az idei európai szemeszter leghangsúlyosabb elemeit tükrözik: a beruházások újraindítását, a strukturális reformok végrehajtását, valamint a felelősségteljes költségvetési politika érvényesítését.
A Bizottság tavaly novemberi döntése szerint 18 tagállamot részletes vizsgálatnak vetettek alá annak értékelése céljából, hogy e tagállamokban fennáll-e makrogazdasági egyensúlyhiány, és amennyiben igen, az milyen mértékű. A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében a Bizottság megállapította, hogy a vizsgált országok közül hatban nem áll fenn egyensúlyhiány; tizenkét tagállam pedig egyensúlyhiánnyal vagy túlzott egyensúlyhiánnyal küzd.
Valdis Dombrovskis, az euróért és a szociális párbeszédért felelős alelnök így nyilatkozott: „Az uniós gazdaság élénkülése folytatódik, és számos tagállam előrelépéseket tesz a gazdaság strukturális problémáinak orvoslása terén. A tavalyi évhez képest kevesebb tagállamban állapítottunk meg egyensúlyhiányt. Mindazonáltal változatlanul vannak nehézségek, amelyek több országot sebezhetővé tesznek. Fel kell gyorsítani a strukturális reformokat, hogy gazdaságaink versenyképesebbé váljanak. A tagállamoknak továbbra is törekedniük kell többek között az állami és a magánszektor nagy adósságállományának csökkentésére, a munkaerőpiac hiányosságainak kezelésére, a szociális ellátórendszerek fenntarthatóságának biztosítására és az üzleti környezet javítására.″
Marianne Thyssen, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért, valamint a munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztos szavai szerint: „Bár a helyzet országonként különbözik, a tagállamok összességében jó úton haladnak afelé, hogy a munkanélküliek – köztük a fiatalok – helyet találjanak a munkaerőpiacon. Az európai szemeszter továbbra is lendületet biztosít az emberek munkába állását célzó tagállami reformoknak.″
Pierre Moscovici, a gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztos a következőket mondta: „Ma világosan láthatjuk, hogy azok az országok, amelyek a leggyorsabbak voltak és a legmesszebbre jutottak gazdaságuk megreformálása terén, most learathatják munkájuk gyümölcsét. A többieknek pedig fokozniuk kell erőfeszítéseiket, ha több munkalehetőséget és lendületesebb növekedést kívánnak biztosítani polgáraik számára. A Bizottság ma nyilvánosságra hozta az egyes országok kihívásairól készített részletes elemzéseit, amelyeket a szükséges reformok támogatása és előmozdítása érdekében meg fogunk vitatni a nemzeti hatóságokkal.″
A gazdasági és monetáris unió kiteljesítése felé vezető lépésekről szóló, 2015. októberi közleményben előirányzottaknak megfelelően a Bizottság világosabbá és átláthatóbbá tette a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárást azáltal, hogy hatról négyre csökkentette az egyensúlyhiány kategóriáinak számát: nem áll fenn egyensúlyhiány; egyensúlyhiány; túlzott egyensúlyhiány; valamint túlzott egyensúlyhiány korrekciós intézkedéssel (túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárás).
Mostantól kezdve a Bizottság az egyensúlyhiánnyal vagy túlzott egyensúlyhiánnyal küzdő valamennyi tagállam esetében egyedi nyomon követést fog alkalmazni, a fennálló egyensúlyhiány mértékének és jellegének megfelelően. Ennek keretében a nemzeti hatóságokkal folytatott szoros párbeszéd, missziók és eredményjelentések révén megerősítik a tagállamok szakpolitikai intézkedéseinek felügyeletét. A mellékletben található táblázat a tagállamok 2016. évi besorolását mutatja.
A Bizottság Bulgária, Horvátország, Franciaország, Olaszország és Portugália esetében túlzott egyensúlyhiányt állapított meg.
Finnországban, Németországban, Írországban, Hollandiában, Spanyolországban, Svédországban és Szlovéniában a Bizottság értékelése szerint egyensúlyhiány áll fenn.
Ausztriában és Észtországban – amelyek idén első ízben képezték részletes vizsgálat tárgyát – a Bizottság véleménye szerint nem áll fenn egyensúlyhiány, továbbá Belgium, Magyarország, Románia és az Egyesült Királyság sem küzd egyensúlyhiánnyal.
A következő lépések
A Tanács várhatóan megvitatja a 18 tagállam gazdaságáról készített részletes vizsgálatok nyomán megfogalmazott bizottsági következtetéseket.
Március és április folyamán a Bizottság további kétoldalú találkozókat fog tartani a tagállamokkal. Ezek lehetőséget biztosítanak az országjelentések nemzeti hatóságokkal való megvitatására.
A tagállamoknak áprilisban elő kell terjeszteniük nemzeti reformprogramjukat és stabilitási programjukat (az euróövezeti tagállamok esetében), illetve konvergenciaprogramjukat (az euróövezeten kívüli tagállamok esetében).
A Bizottság mindezen információk figyelembevételével még a tavasz folyamán bemutatja a kulcsfontosságú kihívások kezelését célzó, új országspecifikus ajánlásokat tartalmazó javaslatait. Az új ajánlások a Bizottság tavaszi előrejelzésén – és így az Eurostat által hitelesített végleges 2015-ös költségvetési adatokon – fognak alapulni, és költségvetési iránymutatásként is szolgálnak.
Görögországra és Ciprusra – amelyek jelenleg stabilitási támogatási programban vesznek részt – nem terjed ki a mai dokumentumcsomag.
Háttér-információk
Az országjelentések korai közzététele az európai szemeszter egyszerűsítésére és megerősítésére irányuló törekvés része, összhangban az öt elnök jelentésében foglaltakkal, valamint a Bizottság által bejelentett, a gazdasági és monetáris unió kiteljesítését célzó intézkedésekkel. Egyes ilyen intézkedések végrehajtása már tavaly megkezdődött, és e gyakorlat idén sem fog változni annak érdekében, hogy már az európai szemeszter legelején valódi párbeszéd alakulhasson ki az európai prioritásokról – köztük az euróövezeti kihívásokról –, és ezt követően több idő álljon rendelkezésre a tagállamokkal és az érdekelt felekkel a prioritásaikról folytatandó, valamennyi szintre kiterjedő eszmecserére. Az országjelentésekben egyúttal az is tetten érhető, hogy a Bizottság az európai szemeszter keretében erőteljesebben kívánja érvényesíteni a foglalkozatási és szociális szempontokat.
