Az Európai Bizottság a mai napon tette közzé azon csaknem 150 000 válasz elemzését, amely a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségen (TTIP) belüli beruházásvédelemről és a beruházó és állam közötti vitarendezésről szóló, általa indított online konzultációra érkezett. A Bizottság arra kérte a közvéleményt, hogy fejtse ki álláspontját a beruházások védelmét és a magánbefektetők és kormányzatok közötti, beruházásokkal kapcsolatos viták rendezését célzó lehetséges megközelítésről. A konzultáció központi kérdése az volt, hogy a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség kapcsán javasolt uniós megközelítés megfelelő egyensúlyt teremt-e a beruházók védelme, illetve az EU közérdekből történő szabályozáshoz való jogának és képességének megőrzése között.
A bizottsági jelentés ismerteti az összes válasz részletes elemzését. A Bizottság most az Európai Parlamenttel, az uniós tagállamokkal és más érdekelt felekkel – ideértve a nem kormányzati szervezeteket (NGO), a vállalkozásokat, a szakszervezeteket, a fogyasztóvédelmi szervezeteket és a tudományos szférát – megvitatja a következő lépéseket.
„A konzultációból egyértelműen kitűnik, hogy rendkívüli mértékű szkepticizmus övezi a beruházó és állam közötti vitarendezés eszközét” – jegyezte meg Cecilia Malmström kereskedelmi biztos.
„Nyílt és őszinte tárgyalást kell folytatnunk az uniós kormányokkal, az Európai Parlamenttel és a civil társadalommal a TTIP-n belüli beruházásvédelemről és a beruházó és állam közötti vitarendezésről azt megelőzően, hogy bármilyen szakpolitikai ajánlást tennénk e téren. Ez lesz az első azonnali intézkedésünk e jelentés közzétételét követően.Szeretném megjegyezni továbbá, hogy a konzultáció során konstruktív javaslatok merültek fel azokra a területekre vonatkozóan, ahol reformokra kerülhet sor. A párbeszéd folyamán alaposan megvizsgáljuk ezeket. El kell gondolkodnunk továbbá azon, hogy miként kezelhetjük azt, hogy az uniós tagállamok már 1 400 hasonló kétoldalú megállapodást kötöttek, melyek némelyike az 1950-es évekre nyúlik vissza” – tette hozzá Malmström biztos.
„E megállapodások túlnyomó többsége nem tartalmaz olyan garanciákat, amilyeneket az EU megfelelőnek tartana. Ez szintén fontos szempont lesz annak mérlegelése során, hogy miként kezelhetjük a leghatékonyabban a beruházásvédelem kérdését az uniós megállapodásokban, ha ugyanis nem váltjuk fel e megállapodásokat jobban kidolgozott rendelkezésekkel, azok óhatatlanul hatályban maradnak – így nem oszlanak el az elmúlt hónapokban velük kapcsolatban felvetődött jogos aggályok sem” – hangsúlyozta a biztos.
„Szeretném hangsúlyozni: az a TTIP, amelyről az Európai Bizottság tárgyalni fog és amelyet előterjeszt majd megerősítésre, olyan megállapodás lesz, amely hasznos a polgárok számára – jótékony hatást fejt ki a növekedésre és a munkahelyteremtésre itt Európában, emellett erősíti Európa befolyását a világban, és segít abban, hogy megvédjük szigorú szabványainkat. Az Európai Bizottság soha még csak fontolóra sem venne olyan megállapodást, amely csorbítaná a szabványainkat vagy korlátozná kormányaink szabályozási jogát. Az uniós tagállamok és az Európai Parlament ugyancsak nem tennének ilyet” – jelentette ki Cecilia Malmström.
A jelentés részletei
A konzultációs kérdőív részletesen ismertette a TTIP-n belüli beruházásvédelemre és a beruházó és állam közötti vitarendezésre vonatkozó 12 témakörrel kapcsolatos uniós megközelítést. A megközelítés az EU által a meglévő rendszer fejlesztése érdekében tervezett intézkedésekre épül. Az a 12 témakör, amelyekre vonatkozóan kérdéseket tettek fel a konzultáció során, magában foglalta többek között a következőket: a kormányzatok közérdekből történő szabályozáshoz való jogának megőrzése, a beruházó és állam közötti vitarendezési eljárások átláthatósága, a választottbírákra vonatkozó etikai követelmények, valamint egy lehetséges fellebbviteli testület.
A válaszok túlnyomó többségét – kb. 145 000 választ (ami 97%-nak felel meg) – különböző érdekcsoportok online platformjain keresztül nyújtották be, és azok előre meghatározott negatív válaszokat tartalmaztak. A Bizottság ezenfelül egyéni válaszokat is kapott több mint 3 000 magánszemélytől és mintegy 450, az uniós civil társadalom számos területét felölelő szervezettől, ideérve az NGO-kat, üzleti szervezeteket, szakszervezeteket, fogyasztói csoportokat, ügyvédi irodákat és a tudományos élet képviselőit. Ezek a válaszadók általában részletesebben kifejtik véleményüket a javasolt megközelítésről.
Általában véve a válaszokat három kategóriába oszthatjuk:
- a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerséget általánosságban ellenző vagy az azzal szembeni aggályokat kifejező válaszok;
- a TTIP-n belüli beruházásvédelmet/beruházó és állam közötti vitarendezést ellenző vagy azzal szembeni általános aggályokat kifejező válaszok;
- a TTIP-vel kapcsolatosan javasolt uniós megközelítésre vonatkozó részletes észrevételeket tartalmazó válaszok, amelyek igen szerteágazó és egymástól eltérő álláspontokat képviseltek;
Az első két kategóriába tartozó válaszok jelentős száma egyértelműen tükrözi, hogy Európa-szerte számos polgár aggályosnak tartja általában a TTIP-t, illetve magát a beruházásvédelem és a beruházó és állam közötti vitarendezés elvét.
A harmadik kategóriába tartozó válaszok részletes észrevételeket fogalmaznak meg az uniós megközelítés különböző szempontjairól, és egyes esetekben konkrét javaslatokat tesznek a jövőbeni változtatásokra. A megvitatott 12 témakör csaknem mindegyike esetében megoszlanak a vélemények. A beérkezett észrevételek alapján úgy tűnik, hogy a válaszadók különös fontosságot tulajdonítanak számos területnek, többek között az alábbiaknak:
- a szabályozáshoz való jog védelme;
- választottbíróságok felállítása és működtetése;
- a belföldi igazságszolgáltatási rendszerek és a beruházó és állam közötti vitarendezés közötti kapcsolat;
- A beruházó és állam közötti vitarendezéshez kapcsolódó határozatok jogi helytállóságának felülvizsgálata egy fellebbezési mechanizmus útján.
Ez négy olyan munkaterületet jelent, amely további vizsgálatot igényel.
A következő lépések
2015 első negyedévében a Bizottság számos konzultációs találkozót rendez az uniós tagállamok kormányaival, az Európai Parlamenttel és a különböző érdekelt felekkel – ideértve az NGO-kat, a vállalkozásokat, a szakszervezeteket, a fogyasztói és környezetvédelmi szervezeteket – a TTIP-n belüli beruházásvédelemmel és a beruházó és állam közötti vitarendezéssel kapcsolatos kérdések e jelentés alapján történő megvitatása céljából. Első lépésként a konzultáció eredményeit január 22-én benyújtják az Európai Parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságának. Az első negyedévi konzultációkat követően az Európai Bizottság konkrét javaslatokat fog kidolgozni a TTIP-ről szóló tárgyalásokhoz.
Háttér-információk
Az uniós tagállamok felkérték a Bizottságot, hogy a TTIP-ről szóló tágyalásokba foglalja bele a beruházásvédelem és a beruházó és állam közötti vitarendezés kérdését.
Ezek a TTIP-ről szóló tárgyalásokra vonatkozó tárgyalási irányelvek (ismertebb nevén „a felhatalmazás”, amelyet nyilvánosságra hoztak) kilátásba helyezik a beruházásvédelem és a beruházó és állam közötti vitarendezés belefoglalását a megállapodásba, amennyiben bizonyos feltételek teljesülnek. Ezáltal a Bizottság egyértelművé teszi, hogy a beruházó és állam közötti vitarendezés kérdésének belefoglalásáról csak a tárgyalások végső szakaszában születhet majd döntés.
A TTIP keretében történő beruházásvédelemről szóló tárgyalásokat felfüggesztették, és azok csak akkor kezdődnek el újra, ha a Bizottság úgy értékeli, hogy az új javaslatai biztosítják többek között azt, hogy az uniós tagállamok bíróságainak joghatóságát nem korlátozza a beruházó és állam közötti vitarendezés esetében irányadó különös szabályozás.
Tekintettel a TTIP-n belüli beruházásvédelem és a beruházó és állam közötti vitarendezés iránt megnyilvánuló erős közérdeklődésre, a Bizottság 2014. március 27. és július 13. között nyilvános konzultációt rendezett. A konzultáció arra keresett visszajelzéseket, hogy a javasolt uniós megközelítés megfelelő egyensúlyt teremt-e a beruházók védelme, illetve az EU és tagállamai közérdekből történő szabályozáshoz való jogának és képességének megőrzése között. A beruházó és állam közötti, nemzetközi választottbíróság általi vitarendezés nem újdonság. Az uniós tagállamok által megkötött több mint 1 400 beruházási megállapodásba, illetve világszerte kb. 3 000 beruházási megállapodásba foglalták bele.
A Lisszaboni Szerződés 2009-ben a beruházásvédelemmel kapcsolatos hatáskört az EU-ra ruházta át. Azóta a Bizottság jelentős erőfeszítéseket tett a beruházásvédelem és a beruházó és állam közötti vitarendezés meglévő rendszerének korszerűsítésére. Az EU javasolt megközelítése lényegesen különbözik a beruházásvédelemre és a beruházó és állam közötti vitarendezésre vonatkozó hagyományos rendelkezéseket tartalmazó 3 000 meglévő megállapodásban szereplő megközelítéstől, mely megállapodások nem ritkán az 1960-as, 1970-es és 1980-as évekre nyúlnak vissza. Az EU korszerűbb rendelkezéseket vezetett be a beruházásvédelem és a beruházó és állam közötti vitarendezés tekintetében a Kanadával (átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás, CETA) és Szingapúrral kötött kereskedelmi megállapodásaiban. A CETA-ban és a Szingapúrral kötött megállapodásban szereplő, a beruházásvédelemre és a beruházó és állam közötti vitarendezésre vonatkozó rendelkezések a legmagasabb szintű szabványokat határozzák meg az átláthatóság, a méltányosság és az elszámoltathatóság tekintetében. A megközelítés emellett támaszkodik az EU arra irányuló sikeres erőfeszítéseire is, hogy létrehozza az első globális szintű szabályozási rendszert a beruházó és állam közötti vitarendezés átláthatóságáról az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága (UNCITRAL) keretében.
