A minőségi munkahelyeket és hatékony szociális védelmet nyújtó és humántőke-beruházást végző országok ellenállóbbnak bizonyultak a gazdasági válsággal szemben. Ez az egyik fő tanulsága az európai foglalkoztatási és szociális fejleményekről szóló 2014-es jelentésnek, amely a válság utóhatásait vizsgálta. A jelentés kihangsúlyozza, hogy a termelékenység támogatásához és a tagállamok közötti konvergencia helyreállításához a munkaerő megfelelő készségeinek kialakításába és fenntartásába irányuló beruházás szükséges.
A jelentés megvizsgálta a recesszió kapcsán levonható tanulságokat és megállapította, hogy a válság kevésbé volt hatással azon országok foglalkoztatási és jövedelmi helyzetére, amelyek nyitottabb és kevésbé szegmentált munkaerőpiaccal rendelkeznek, és az egész életen át tartó tanulásra többet fordítanak. Ezekben az országokban az álláskeresési járadék általában a munkanélküliek nagy részének jár, össze van kapcsolva az aktivizálási intézkedésekkel és követi a gazdasági ciklust.
Marianne Thyssen, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért, valamint a munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztos így nyilatkozott:
„Legsürgetőbb feladatunk a munkahelyteremtés, de a válság utóhatásai nehezítik a dolgunkat. A jelentés szerint strukturális reformok végrehajtására, valamint a fogyasztást és a keresletet támogató intézkedésekre van szükség. További humántőke-beruházásokat kell végeznünk: a munkaerő-piaci igények kielégítése érdekében még jobb oktatást és képzést kell biztosítanunk az európai munkavállalók számára, valamint hatékonyabban kell őket aktivizálnunk. A Juncker vezette Bizottság beruházási offenzívája tényleges változást fog hozni ezeken a kulcsfontosságú területeken.”
A jelentés megjegyzi, hogy több tagállam egyre inkább olyan szociális beruházási modellre tér át, amelynek lényege, hogy az emberek munkaerő-piaci potenciálját egész életükön keresztül támogassa, és célja, hogy minél többen aktívak legyenek a munkaerőpiacon. A nők és az idősebb munkavállalók alkalmazását célzó korábbi reformok révén sikerült az aktivitási rátát szinten tartani Európában. Ez is azt mutatja, hogy folytatni kell a munkaerő-piaci reformokat és a szociális védelmi rendszerek korszerűsítését.
Jobb készségek – jobb munkahelyek
Tekintettel az EU csökkenő és idősödő népességére a termelékenység és a munkahelyteremtő, inkluzív növekedés garantálása érdekében elengedhetetlen a humántőke-befektetés. A jelentés hangsúlyozza, hogy a hatékony humántőke-befektetéshez nemcsak a megfelelő készségekre irányuló oktatás és képzés tartozik hozzá, hanem azon keretfeltételek megteremtése is, amelyek segítségével a munkavállalók teljes aktív életszakaszukban fenntarthatják, fejleszthetik és használhatják ezeket a készségeket. Ennélfogva olyan megfelelően átgondolt stratégiákra van szükség, amelyekkel megakadályozható, hogy az inaktivitás vagy az emberek foglalkoztatási potenciáljának nem megfelelő kihasználása miatt értékes humántőke menjen kárba.
Ugyanakkor a képzett humántőke kínálatának növekedése magában nem elegendő, hanem több minőségi munkahelyre is szükség van, hiszen csak így érhető el a munkaerő termelékenységének növelése. A jövőbeli kihívások és lehetőségek tekintetében a jelentés megjegyzi, hogy a technológiai fejlődés, a globalizáció, a demográfiai trendek és a gazdaság környezetbaráttá tétele területén jelenleg végbe menő változások lehetőséget adnak minőségi munkahelyek teremtésére, egyúttal azonban egyes készségeket és munkahelyeket elavulttá tehetnek és növelhetik a bérek közötti különbségeket. Ezért olyan proaktív szakpolitikákra van szükség, amelyek támogatják az egész életen át tartó tanulást, javítják az álláskeresési tanácsadást és a társadalmi párbeszédet, valamint elébe mennek az innovációknak, és elősegítik azok megvalósítását.
A konvergencia helyreállítása
Végezetül a jelentésben hangsúlyt kap az is, hogy a válság évei után fontos feladat a társadalmi-gazdasági konvergencia helyreállítása, különösen az EU-15 déli és peremterületi tagállamaiban. A válság okozta divergenciáért nem csak a gazdasági sokk mértéke tehető felelőssé, hanem azok a strukturális egyensúlyhiányok is, amelyek a leginkább érintett országokban már a válság előtt fennálltak, például alacsony termelékenység, a humántőke-beruházás hiánya, a banki ágazat hiányosságai, az ingatlanbuborék és a szociális védőháló gyenge pontjai. A jelentés hozzájárul a konvergencia helyreállításának, a gazdasági és monetáris unió elmélyítésének és szociális dimenziója megerősítésének legmegfelelőbb módjáról jelenleg folyó vitához.
Az európai foglalkoztatási és szociális fejleményekről szóló 2014-es jelentés
Ez a negyedik kiadása az európai foglalkoztatási és szociális fejleményekről szóló éves jelentésnek, melyben a Bizottság beszámol a közelmúltban tapasztalt foglalkoztatási és szociális trendekről, valamint a megoldandó kihívásokról és a lehetséges politikai válaszintézkedésekről. A jelentéssel a Bizottság egyúttal eleget tesz a Szerződésben foglalt azon kötelezettségének, hogy jelentést tegyen az EU szociális helyzetéről.
Az európai foglalkoztatási és szociális fejleményekről szóló jelentés a Bizottság szolgálatai által összeállított, a rendelkezésre álló legfrissebb adatokat és szakirodalmat felhasználó alapos elemzés, melynek főbb megállapításai a Bizottság foglalkoztatási és szociálpolitikai kezdeményezéseinek alapját képezik.
