a fiatal gazdák szerepéről és a legújabb technológiákról is szó volt a Debreceni Egyetemen tartott konferencián.
Huszonkettedik alkalommal rendezték meg kedden a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növénytudományi Intézet, az Agrártudományi Központ és a Hajdú Gabona ZRt. közös szervezésében az országos repce- és búzatanácskozás, melyen több mint kétszáz gazdálkodó, forgalmazó, vállalatvezető vett részt. A Jövő agrártámogatása és az agrárgazdaság jövője címmel szervezett tanácskozás aktualitása, hogy 2015-ben jelentős mértékben megváltozott az agrártámogatási rendszer az Európai Unióban, így Magyarországon is.
„A támogatások elnyeréséhez szükséges feltételek megvalósításához hasznosan hozzájárulhatnak a Debreceni Egyetem Növénytudományi Intézetében folyó kutatások eredményei” – mondta a rendezvény megnyitóján Pepó Péter, a Debreceni Egyetem Növénytudományi Intézetének vezetője.
A tanácskozáson Gyuricza Csaba, az Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elnöke adott részletes tájékoztatást a hivatal által kezelt támogatási forrásokról, azokról a megváltozott agrártámogatásokról, amelyekkel a gazdálkodók hatékonyabbá tehetik termelésüket.
A 2014-2020 közötti időszakban a Magyarországra jutó KAP támogatás 12,1 milliárd euró, több mint 3700 milliárd forint, ebből a vidékfejlesztési programra jutó uniós és nemzeti forrás együtt 4,1 milliárd euró, azaz több mint 1200 milliárd forint – hangsúlyozta az MVH elnöke. Gyuricza Csaba előadásában kiemelte a fiatal gazdák támogatásának jelentőségét, amely az alaptámogatáson felül adható, ezzel is segítve a generációváltást, a 40 évnél nem idősebbek gazdálkodók esetén. Búzából 2014-ben 1054000 hektáron 5,2 millió tonna volt a termés.
Lakatos Zoltán, a Hajdú-Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója az idei búza felvásárlások várható tendenciáit elemezte. „Ebben az évben kisebb a búza vetési területe, Hajdú-Bihar megyében 71105 hektár, amely az országos terület 7 százaléka. Jelen pillanatban a vetések állapota jónak tűnik. A búza exportunk 2,5 millió tonna, azonban export célra is az étkezési minőséget keresik inkább. A jó adottságainknak köszönhetően a dupláját tudjuk megtermelni, mint az ország szükséglete. Segíthetné búzatermesztésünk előrelépését többek között a gazdaságos üzemméret és táblaméret, a termelési cél tudatosabb megválasztása, a megfelelő fajtaválaszték és fémzárolt vetőmag használata, a búzatermesztés időjárás-függőségének csökkentése például öntözéssel, valamint a szakemberképzés erősítése” – hívta fel a gazdálkodók figyelmét Lakatos Zoltán.
A rendezvényen Pepó Péter egyetemi tanár azokról az agrotechnikai kutatásokról tartott előadást, amelyek az új agrártámogatási rendszer megvalósítását szolgálják. „A szántóföldi növénytermesztésnek ugyanis nem csak agronómiailag és ökonómiailag kell hatékonynak lennie, hanem a környezetbarát, fenntartható technológiát is szolgálnia kell” – fogalmazott Pepó Péter intézetvezető. Az előadásokat követően a Debrecentől 15 kilométerre található Látóképi Kísérleti Telepen a növényvédelmi cégek képviselői adtak tájékoztatást arról, hogyan lehet a búza és repce termesztéstechnológiájában a leghatékonyabban és a legkisebb környezeti ártalommal megvalósítani a szántóföldi eljárásokat.
Az Európai Bizottság a mai napon 118 millió euró összegű új támogatást jelentett be, mellyel a latin-amerikai és karib - térségbeli uniós beruházások és üzleti együttműködések növekedését kívánja előmozdítani.
A bejelentésre az EU és a Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége (CELAC) vállalkozói csúcstalálkozóján került sor.
Neven Mimica, a nemzetközi együttműködésért és fejlesztésért felelős biztos a következőképpen nyilatkozott: „A mai rendezvény lehetőséget kínál arra, hogy vállalkozások, az Atlanti-óceánon innenről és túlról, találkozzanak egymással, megosszák elképzeléseiket és erősítsék kapcsolataikat. A ma aláírt új programok révén tovább fog erősödni az európai és latin-amerikai társadalmak inkluzív növekedése.”
Elżbieta Bieńkowska, a belső piacért, valamint az ipar-, a vállalkozás- és a kkv-politikáért felelős biztos hozzátette: „Nagy szükségünk van az üzleti világra, hiszen munkahelyeket teremt és biztosítja a szükséges növekedést az Atlanti-óceán mindkét oldalán. A kkv-k sokat nyerhetnek azáltal, ha nemzetközivé válnak. Ez az esemény hozzájárulhat ahhoz, hogy új partnerségi kapcsolatok épüljenek ki, a régiek bővüljenek, és a kontinenseinket összekötő értékláncok megerősödjenek.”
A ma meghirdetett új programok jórészt különböző forrásötvöző mechanizmusok (támogatásokat és hiteleket ötvöző pénzügyi mechanizmusok) révén fognak megvalósulni, célterületüket nézve pedig közlekedési, energetikai és környezetvédelmi ágazatban megvalósuló további beruházásokat és fontos infrastruktúrákat támogatnak, valamint a szociális és a magánszektor fejlesztését segítik elő a latin-amerikai és a karibi térségben.
Néhány példa a mai esemény keretében bejelentett programokra:
15 millió euró összegű beruházási támogatás a latin-amerikai geotermikusenergia-fejlesztő létesítmény (GDF) számára, amelynek fő profilja a geotermikus energia fejlesztése Latin-Amerikában.
Hozzájárulás egy kelet-karibi energiaügyi projekthez (4,25 millió euró uniós támogatás). A projekt technikai segítségnyújtásra irányul, valamint energiahatékonysági és a megújuló energiát érintő beruházásokat foglal magában.
Támogatás a (26 millió euró össztámogatású) AL-Invest program 5. szakaszához, amely a latin-amerikai kis- és középvállalkozások nemzetközi piacra jutását kívánja elősegíteni.
Az Európai Unió útnak indítja ezenfelül az „EU—Latin-Amerika üzleti szolgáltatási és innovációs hálózat” (ELAN) elnevezésű programot. A 11 millió eurós összköltségvetésű projekt latin-amerikai országokban megvalósuló uniós üzleti tevékenységek, valamint uniós és latin-amerikai vállalkozások közötti technológiai alapú üzleti lehetőségek támogatására irányul, és a következő országokra terjed ki: Argentína, Brazília, Chile, Kolumbia, Peru, Mexikó és Costa Rica.
A vállalkozói csúcstalálkozón továbbá szorosabb együttműködésről írt alá megállapodást az Európai Bizottság és a Luis Alberto Moreno elnök által képviselt Amerika-közi Fejlesztési Bank (IDB), mint a két legfontosabb támogatási szervezet.
A mai napon meghirdetett projektek teljes listáját az alábbi tájékoztató tartalmazza: MEMO/15/5152.
Előzmények
Az „Európa, Latin-Amerika és a Karib-térség: fenntartható és inkluzív növekedés a kis-és középvállalkozások szerepének erősítése révén” mottóval meghirdetett vállalkozói csúcstalálkozón az üzleti szféra, a pénzintézetek és a politikai döntéshozók 500 magas rangú uniós és CELAC-tagállambeli képviselője vesz részt.
A találkozón megfogalmazott végkövetkeztetések az EU-CELAC állam- és kormányfői csúcstalálkozón ajánlás formájában előterjesztésre kerülnek. A mostani – a bécsi (2006), a limai (2008), a madridi (2010) és a santiago de chilei (2013) csúcstalálkozók után – sorrendben az 5. vállalkozói csúcstalálkozó a két régió között.
További információk: http://eucelac-bizsummit2015.eu/
Huszonkettedik alkalommal rendezték meg kedden a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növénytudományi Intézet, az Agrártudományi Központ és a Hajdú Gabona ZRt. közös szervezésében az országos repce- és búzatanácskozás, melyen több mint kétszáz gazdálkodó, forgalmazó, vállalatvezető vett részt. A Jövő agrártámogatása és az agrárgazdaság jövője címmel szervezett tanácskozás aktualitása, hogy 2015-ben jelentős mértékben megváltozott az agrártámogatási rendszer az Európai Unióban, így Magyarországon is.
„A támogatások elnyeréséhez szükséges feltételek megvalósításához hasznosan hozzájárulhatnak a Debreceni Egyetem Növénytudományi Intézetében folyó kutatások eredményei” – mondta a rendezvény megnyitóján Pepó Péter, a Debreceni Egyetem Növénytudományi Intézetének vezetője.
A tanácskozáson Gyuricza Csaba, az Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elnöke adott részletes tájékoztatást a hivatal által kezelt támogatási forrásokról, azokról a megváltozott agrártámogatásokról, amelyekkel a gazdálkodók hatékonyabbá tehetik termelésüket.
A 2014-2020 közötti időszakban a Magyarországra jutó KAP támogatás 12,1 milliárd euró, több mint 3700 milliárd forint, ebből a vidékfejlesztési programra jutó uniós és nemzeti forrás együtt 4,1 milliárd euró, azaz több mint 1200 milliárd forint – hangsúlyozta az MVH elnöke. Gyuricza Csaba előadásában kiemelte a fiatal gazdák támogatásának jelentőségét, amely az alaptámogatáson felül adható, ezzel is segítve a generációváltást, a 40 évnél nem idősebbek gazdálkodók esetén. Búzából 2014-ben 1054000 hektáron 5,2 millió tonna volt a termés.
Lakatos Zoltán, a Hajdú-Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója az idei búza felvásárlások várható tendenciáit elemezte. „Ebben az évben kisebb a búza vetési területe, Hajdú-Bihar megyében 71105 hektár, amely az országos terület 7 százaléka. Jelen pillanatban a vetések állapota jónak tűnik. A búza exportunk 2,5 millió tonna, azonban export célra is az étkezési minőséget keresik inkább. A jó adottságainknak köszönhetően a dupláját tudjuk megtermelni, mint az ország szükséglete. Segíthetné búzatermesztésünk előrelépését többek között a gazdaságos üzemméret és táblaméret, a termelési cél tudatosabb megválasztása, a megfelelő fajtaválaszték és fémzárolt vetőmag használata, a búzatermesztés időjárás-függőségének csökkentése például öntözéssel, valamint a szakemberképzés erősítése” – hívta fel a gazdálkodók figyelmét Lakatos Zoltán.
A rendezvényen Pepó Péter egyetemi tanár azokról az agrotechnikai kutatásokról tartott előadást, amelyek az új agrártámogatási rendszer megvalósítását szolgálják. „A szántóföldi növénytermesztésnek ugyanis nem csak agronómiailag és ökonómiailag kell hatékonynak lennie, hanem a környezetbarát, fenntartható technológiát is szolgálnia kell” – fogalmazott Pepó Péter intézetvezető. Az előadásokat követően a Debrecentől 15 kilométerre található Látóképi Kísérleti Telepen a növényvédelmi cégek képviselői adtak tájékoztatást arról, hogyan lehet a búza és repce termesztéstechnológiájában a leghatékonyabban és a legkisebb környezeti ártalommal megvalósítani a szántóföldi eljárásokat.
Az Európai Bizottság a mai napon 118 millió euró összegű új támogatást jelentett be, mellyel a latin-amerikai és karib - térségbeli uniós beruházások és üzleti együttműködések növekedését kívánja előmozdítani.
A bejelentésre az EU és a Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége (CELAC) vállalkozói csúcstalálkozóján került sor.
Neven Mimica, a nemzetközi együttműködésért és fejlesztésért felelős biztos a következőképpen nyilatkozott: „A mai rendezvény lehetőséget kínál arra, hogy vállalkozások, az Atlanti-óceánon innenről és túlról, találkozzanak egymással, megosszák elképzeléseiket és erősítsék kapcsolataikat. A ma aláírt új programok révén tovább fog erősödni az európai és latin-amerikai társadalmak inkluzív növekedése.”
Elżbieta Bieńkowska, a belső piacért, valamint az ipar-, a vállalkozás- és a kkv-politikáért felelős biztos hozzátette: „Nagy szükségünk van az üzleti világra, hiszen munkahelyeket teremt és biztosítja a szükséges növekedést az Atlanti-óceán mindkét oldalán. A kkv-k sokat nyerhetnek azáltal, ha nemzetközivé válnak. Ez az esemény hozzájárulhat ahhoz, hogy új partnerségi kapcsolatok épüljenek ki, a régiek bővüljenek, és a kontinenseinket összekötő értékláncok megerősödjenek.”
A ma meghirdetett új programok jórészt különböző forrásötvöző mechanizmusok (támogatásokat és hiteleket ötvöző pénzügyi mechanizmusok) révén fognak megvalósulni, célterületüket nézve pedig közlekedési, energetikai és környezetvédelmi ágazatban megvalósuló további beruházásokat és fontos infrastruktúrákat támogatnak, valamint a szociális és a magánszektor fejlesztését segítik elő a latin-amerikai és a karibi térségben.
Néhány példa a mai esemény keretében bejelentett programokra:
15 millió euró összegű beruházási támogatás a latin-amerikai geotermikusenergia-fejlesztő létesítmény (GDF) számára, amelynek fő profilja a geotermikus energia fejlesztése Latin-Amerikában.
Hozzájárulás egy kelet-karibi energiaügyi projekthez (4,25 millió euró uniós támogatás). A projekt technikai segítségnyújtásra irányul, valamint energiahatékonysági és a megújuló energiát érintő beruházásokat foglal magában.
Támogatás a (26 millió euró össztámogatású) AL-Invest program 5. szakaszához, amely a latin-amerikai kis- és középvállalkozások nemzetközi piacra jutását kívánja elősegíteni.
Az Európai Unió útnak indítja ezenfelül az „EU—Latin-Amerika üzleti szolgáltatási és innovációs hálózat” (ELAN) elnevezésű programot. A 11 millió eurós összköltségvetésű projekt latin-amerikai országokban megvalósuló uniós üzleti tevékenységek, valamint uniós és latin-amerikai vállalkozások közötti technológiai alapú üzleti lehetőségek támogatására irányul, és a következő országokra terjed ki: Argentína, Brazília, Chile, Kolumbia, Peru, Mexikó és Costa Rica.
A vállalkozói csúcstalálkozón továbbá szorosabb együttműködésről írt alá megállapodást az Európai Bizottság és a Luis Alberto Moreno elnök által képviselt Amerika-közi Fejlesztési Bank (IDB), mint a két legfontosabb támogatási szervezet.
A mai napon meghirdetett projektek teljes listáját az alábbi tájékoztató tartalmazza: MEMO/15/5152.
Előzmények
Az „Európa, Latin-Amerika és a Karib-térség: fenntartható és inkluzív növekedés a kis-és középvállalkozások szerepének erősítése révén” mottóval meghirdetett vállalkozói csúcstalálkozón az üzleti szféra, a pénzintézetek és a politikai döntéshozók 500 magas rangú uniós és CELAC-tagállambeli képviselője vesz részt.
A találkozón megfogalmazott végkövetkeztetések az EU-CELAC állam- és kormányfői csúcstalálkozón ajánlás formájában előterjesztésre kerülnek. A mostani – a bécsi (2006), a limai (2008), a madridi (2010) és a santiago de chilei (2013) csúcstalálkozók után – sorrendben az 5. vállalkozói csúcstalálkozó a két régió között.
További információk: http://eucelac-bizsummit2015.eu/
