Az utóbbi napok brókerbotrány-sorozata rávilágít arra, hogy Magyarországon a vállalati átláthatóság terén bőven akad még tennivaló. A Transparency International Magyarország (TI) azt várja a kormánytól és a Magyar Nemzeti Banktól (MNB), hogy ne bízzák a vállalatokra a korrupciót kivédeni képes üzletmenet kiépítését, hanem változtassanak a szabályozáson, hogy megelőzhetőek legyen a pénzügyi visszaélések. A TI szerint minél hamarabb meg kell hozni azokat a szabályokat, amelyek valóban transzparens vállalati működést eredményeznek, különben esély sincsen a befektetők bizalmának visszaszerzésére.
Az üzleti-gazdasági korrupció ellen is fellépő szervezetként a TI fontosnak tartja a jelentős gazdasági erővel rendelkező vállalatok felelősségét a tisztességes üzleti környezet kialakításában. Ugyanakkor a TI felszólítja a kormányt is, hogy haladéktalanul dolgozzon ki olyan szabályozást, amely a pénzügyi befektetési vállalkozásokat átlátható belső ellenőrzési rendszerek működtetésére kötelezi. A céges visszaélések feltárása érdekében meg kell erősíteni a vállalati bejelentők védelmének jelenlegi megoldásait. „Ezekkel a lépésekkel visszaszoríthatók lennének a cégek felsővezetői által jóváhagyott és kreatív könyvelési trükkökkel leplezett csalások” – hangsúlyozta Martin József Péter, a TI ügyvezető igazgatója.
A menedzsmentet is elszámoltathatóvá kell tenni. Ezért kizárólag akkor érhető el valódi előrelépés, ha az ellenőrzési szálak nem a vállalatvezetés kezeiben futnak össze. Mindenekelőtt arra kell kötelezni a pénzügyi befektetési vállalkozásokat, hogy a menedzsmenttől független úgynevezett auditbizottságot hozzanak létre, amely folyamatosan nyomon követi a cég tevékenységét. Azt is elő kell írni, hogy a cégek működtessenek vállalati bejelentő vonalat, amelyen keresztül bármely ügyfél vagy céges dolgozó akár az auditbizottságnak, akár a felügyeleti feladatokat ellátó MNB-nek a tudomására hozhatja, ha visszaélést vagy törvénysértést észlel.
Az ellenőrzést és a számonkérhetőséget megerősítő lépéseket követően a kormánynak átfogó, a vállalati korrupciót visszaszorító szabályozást szükséges kialakítania. Ennek az a lényege, hogy a vállalatok jogszabályokban meghatározott keretek között, nemzetközi iránymutatások alapján maguk lennének kötelesek kidolgozni és nyilvánosságra hozni a saját korrupció elleni programjaikat. Így kellene számot adniuk a befektetők, a tulajdonosok és a társadalom egésze előtt a visszaélések megelőzésére tett intézkedéseikről, valamint a céges korrupcióra utaló jelzések fogadására és kivizsgálásra szolgáló intézkedéseikről. A szervezeti átláthatóságot is meg kell teremteni, különben a cégek a mérgezett termékeket és a trükkös megoldásokat elrejthetik különféle leánycégeken keresztül. Ezért a vállalatok közzétételi kötelezettségét ki kell terjeszteni a leányvállalataikra, társult vállalataikra és a vegyesvállalati érdekeltségeikre is.
A TI azt javasolja, hogy a kormány a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) felelős vállalatirányításra vonatkozó irányelvének megfelelően alakítsa ki a vállalati átláthatóság magyarországi szabályait. Az OECD irányelvek rendszerében az a vállalat minősül átláthatónak, amelyik érdemben és teljes körűen tájékoztatja a nyilvánosságot az alábbi területeken: a cég pénzügyi eredményei, a vállalat tulajdonosi szerkezete, kapcsolt vállalkozások, vállalatirányítás, döntéshozatal rendje, javadalmazási politika, kockázati tényezők és azok kezelésére hozott intézkedések, állammal és egyéb állami szereplőkkel kötött szerződések, államtól kapott pénzügyi garanciák.
„Az átláthatóan működő vállalatok védettebbek a korrupcióval szemben, ami a piacok tisztulásához, profitnövekedéshez, összességében a versenyképesség javulásához vezet” – emelte ki Martin József Péter.
