Az ipar csak úgy tud fejlődni, ha együttműködik az Akadémiával, a kutatói szférával, a felsőoktatási intézményekkel és a szakképzési rendszerrel – hangzott el a Tudásközpontok és a gazdaság című konferencián, melyet szerdán tartott az Észak-balatoni Polgári Klub és a Debreceni Egyetem az intézményben.
Belinszky Katalin alapító elnök köszöntőjében kiemelte: az 1998-ban létrejött civil kezdeményezés célja a Pannon-régió térségének fejlesztése mellett a társadalom igényeinek képviselete, környezeti értékeinek védelme, kultúrgazdasági szempontjainak megvalósítása, mindezzel támogatva a fenntartható fejlődést.
"Az Észak-balatoni Polgári Klub a hazai kutatóhelyekkel és felsőoktatási intézményekkel együttműködve fórumot ad a nemzetgazdaság különböző ágazatainak. Az elmúlt években a Debreceni Egyetem a térség oktatási, tudományos, kutatás-fejlesztési, valamint az egészségipar szellemi és gazdasági fellegvárává vált. Civil szervezetként elkötelezettek vagyunk a fejlődést szolgáló kezdeményezések támogatásában. Reméljük, hogy a Debreceni Egyetem a magyar nemzetgazdasági programok mentén, az Irinyi-terv célkitűzéseinek megvalósításában szerepet vállalva az egészségipar területén, gazdaságunk hosszú távú növekedésének szellemi központja, motorja lesz" – fogalmazott Belinkszky Katalin.
Szilvássy Zoltán rektor köszöntőjében rámutatott, hogy a konferencia témája a Debreceni Egyetem számára – mint az ország legnagyobb és egyik legszélesebb kutatási és képzési portfólióval rendelkező felsőoktatási intézménye – rendkívüli jelentőséggel bír, s hozzájárulhat ahhoz, hogy a magyar gazdaságfejlesztés több szegmensében – elsősorban az egészségiparban – az egyetem segítségére legyen a program összeállítóinak.
"A Debreceni Egyetem abban is különbözik a többi intézménytől, hogy kifelé igen intenzív kapcsolatokat építettünk a regionális önkormányzattal, a kereskedelmi és iparkamarával, a vállalatokkal, a civil szervezetekkel. Ez elsősorban az egészségipar területén való együttműködést, innovációt, ipar- és tudásfejlesztést jelenti. Ezt az egyetem szenátusi határozatba foglalta, mely szerint az intézmény fókuszterülete az egészségipar és célja annak fejlesztése, kiszolgálása" – sorolta Szilvássy Zoltán rektor.
Hozzátette: "az intézmény egészségipari ambícióit klaszterstruktúrákban valósítja meg, az egészségipar valamennyi szektorában ágazati klaszterek jöttek létre olyan iparvállalatok részvételével, mint a Richter gyógyszergyár vagy a Tranzit-Ker Zrt., s ezek a cégek elfogadták az egyetemet tudásbázisnak, innovációforrásnak."
Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke, az Észak-balatoni Polgári Klub tagja hangsúlyozta: ma már nem egy adatra támaszkodva, hanem nagyszámú indikátort alkalmazva állapítják meg egy-egy ország versenyképességét a szakemberek. Megjegyezte: a legsikeresebb gazdaságok jellemzője, hogy erős innovációs aktivitással és intézményi rendszerrel rendelkeznek.
"A versenyképesség megítélésének objektivitását deformálja, hogy a társadalmi teljesítmények és a kormányzati hatékonyság többnyire szubjektív, érdekalapú megítélése is visszatükröződik bennük, de így is komolyan kell őket venni" – jelentette ki Kovács Árpád. A Költségvetési Tanács elnöke hozzátette: a magyarországi gazdasági növekedés Európában a középmezőnyben helyezkedik el.
Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és –szabályozásért felelős államtitkára előadásában leszögezte: a magyar gazdaság egy kifelé nyitott, a globális folyamatokra figyelő gazdaság, amely nagyon mélyen be van ágyazva a globális értékláncba, ugyanakkor az innováció tekintetében még mindig mérsékelten innovatív államnak számít.
"A kormányzat iparstratégiáját tartalmazó Irinyi-terv célja az innováció erősítése, valamint az ország újraiparosítása. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a szolgáltatás-hangsúlyos gazdaságok sokkal nehezebben lábaltak ki a válságból, mint azok az országok, ahol az ipar van túlsúlyban" – magyarázta Lepsényi István.
A tervezet egyik célja, hogy 2020-ig a jelenlegi 23,5 százalékról 30 százalékra emelkedjen az ipar részesedése a GDP-ben. De nemcsak növelnék az ipar volumenét, hanem erősítenék az innovációt. Az ipari folyamatok digitalizálását tartalmazó Ipar 4.0 programmal emelnék a hazai kis- és középvállalatok hatékonyságát. Emellett az egészségipar és a zöldipar fejlesztésével csökkentenék a járműgyártás dominanciáját, kiegyensúlyoznák az iparszerkezetet, valamint munkahely- és munkaerő-teremtéssel bővítenék a foglalkoztatást.
Az Irinyi-terv 7 kiemelt ágazatot érint: feldolgozóipar, járműipar, egészségipar, élelmiszeripar, zöldgazdaság, információs és kommunikációs technológiák, valamint védelmi ipar.
"A legnagyobb fejlődési potenciál az egészségiparban rejlik, amely többek között magában foglalja a biotechnológiát, az egészségturizmust, a gyógyszerfejlesztést, valamint az orvosi berendezés- és műszergyártást. Az Irinyi-terv részletes kidolgozásában a Debreceni Egyetem hozzájárulására is számítunk, hiszen az innovatív gyógyszeripari és funkcionális élelmiszeripari klaszterei, biotechnológiai és élettudományi kutatásai, valamint balneológiai vizsgálatai révén nagy tapasztalata van a kutatói-vállalati együttműködések terén az egészségiparban" – jelentette ki Lepsényi István. Az államtitkár emellett felkérte az intézményt, hogy csatlakozzon a május 6-án megalakult Nemzeti Ipar 4.0 Technológiai Platformhoz, amely az Ipar 4.0 program részleteit dolgozza ki.
A főosztályvezető szerint az innováció egyik akadálya, hogy ma még a tudományos minősítéssel rendelkezők többsége (66%) a felsőoktatásban dolgozik, a vállalati kutatóhelyeknél ez az arány mindössze 10 százalék. Szigeti Ádám a közösségi felsőoktatási képzési központokról szólva kifejtette, hogy a Debreceni Egyetem kisvárdai képzési központja nagyon jó példa, hiszen a helyi önkormányzattal és a vállalatokkal együttműködve olyan képzéseket indítanak, amelyekre van piacképes kereslet, s ez meglátszik a jelentkezési adatokon is. A főosztályvezető az intézmény forrásbevonó-képességének javítása kapcsán is elismeréssel szólt a Debreceni Egyetemről.
Debreceni Egyetem – versenyképesség – gazdaság – tudás címmel tartott előadásában az intézmény innovációs tevékenységére helyezte a hangsúlyt Bács Zoltán. A kancellár elárulta, hogy egy Horizont 2020-as projekt keretében a Debreceni Önkormányzattal együtt már dolgoznak egy olyan tanulmányon, ami a távoli jövőt vizionálja, azt, hogy milyen lesz az egyetem és a város 2050-ben.
Bács Zoltán felidézte, hogy az egyetemi Szenátus tavaly májusban fogadta el az egyetem stratégiai területeként az egészségipart, s ennek nyomán számos kutatás-egyeztetett projekten dolgoznak közösen az egyetem és az iparvállalatok szakemberei.
"Az intézmény keretein belül működő Kutatáshasznosítási és Technológiatranszfer Központ mellett létrehoztunk egy Innovációs Ökoszisztéma Központot, amely kifelé tartja a kapcsolatot a vállalatokkal, startup cégekkel. Utóbbi feladata az Innovációs Pláza létrehozása, amely amellett, hogy innovációs térként működik majd, inkubációs tevékenységet is végez, illetve teret ad az olyan gyakorlatigényes szakoknak, melyeknél a kkv-k tűzik ki a hallgatók feladatait. A központ élére Európa egyik legnevesebb intézményétől, a londoni Imperial College-tól sikerült szakembert igazolnunk Gémesi Zsolt személyében" – mondta el Bács Zoltán.
A kancellár a 3. misszió kapcsán beszélt még a Nagyerdei Stadionban hamarosan megnyíló Sportdiagnosztikai, Életmód és Terápiás Központról, valamint a Fitnesz Központról is.
