Keresés...

Európa energiarendszerének átalakítása – a Bizottság nyári energiaügyi csomagjával kijelöli az irányt


Az energiaunióra vonatkozó stratégia részeként a Bizottság ma javaslatokat terjesztett elő egy, az energiafogyasztói érdekeket szolgáló új megállapodás kidolgozásának, az európai villamosenergia-piac újrarajzolásának, az energiahatékonyságot jelölő címkézés aktualizálásának és az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének felülvizsgálatának céljából.


E jogalkotási csomag fontos lépés az előretekintő éghajlat-politikát szorgalmazó energiaunió-stratégia végrehajtása felé, amelyet 2015 februárjában a Juncker-Bizottság indított egyik fő politikai prioritásaként. A mai javaslatok az energiahatékonyság elsődlegességének elvét nyomatékosítva a háztartásokat és az üzleti fogyasztókat kívánják az európai energiapiac középpontjába helyezni.

Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke így nyilatkozott: „Az energiaunióra vonatkozó stratégiában kötelezettséget vállaltunk arra nézve, hogy ösztönözzük az európai fogyasztók felelősségvállalását; egységes, jól működő energiapiacot hozunk létre; elsőbbséget biztosítunk az energiahatékonyság elvének; és a megújuló energiaforrások terén az élvonalra törünk. Ma, öt hónappal a stratégia elfogadását követően, ez a nyári jogalkotási csomag azon politikai akaratunkról tanúskodik, hogy dekarbonizáljuk a gazdaságot, és arra ösztönözzük a fogyasztókat, hogy vállaljanak aktív szerepet abban a folyamatban, ahogyan Európa új energetikai rendszerre tér át. Nemcsak a fogyasztók szempontjából van szó új irányvonalról, hanem Európa egész energiarendszere szempontjából is.”

Miguel Arias Cañete, az éghajlat- és energiapolitikáért felelős európai biztos így nyilatkozott: „A tettek többet érnek a szavaknál. A mai napon nagy előrelépést tettünk afelé, hogy az uniós szinten kitűzött, 2030-ra elérendő legalább 40%-os kibocsátáscsökkentési célértéket jogszabályi erőre emeljük. Globális partnereinknek szóló üzenetem tekintettel a párizsi éghajlat-változási konferenciára: az EU betartja nemzetközi kötelezettségvállalásait.  A befektetőknek, a vállalatoknak és az iparnak szóló üzenetem pedig az: a tiszta energiába invesztáljanak, hiszen ennek van jövője, és ez az ágazat még növekvőben van. Ezekkel a javaslatokkal Európa ismét úttörő szerepet vállal, és globálisan kijelöli a kis szén-dioxid-kibocsátású társadalomra való átállás irányát.”

  # Jövőképes európai kibocsátáskereskedelem

Az éghajlatváltozás elleni fellépésben és a karbonszegény gazdaságra való átállásban az EU legfontosabb eszköze az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer. A mai javaslatcsomag fontos üzenetet közvetít a nemzetközi közösség számára a párizsi klíma-csúcstalálkozó közeledtével. Elfogadásának időpontja is nagy jelentőségű, hiszen a többi meghatározó globális szereplő, így pl. a G-7 és Kína is erős politikai akaratának adott hangot. A Bizottság azzal a céllal vizsgálta felül kibocsátáskereskedelmi rendszerét, hogy ezen eszköz révén a következő évtizedben is a lehető legeredményesebb és legköltséghatékonyabb módon lehessen csökkenteni a kibocsátásokat. Ez az első olyan jogalkotási lépés, amely azon uniós kötelezettségvállalást hivatott megvalósítani, hogy az EU-n belüli üvegházhatásúgáz-kibocsátást 2030-ra legalább 40%-kal csökkentsük. Az ambiciózus éghajlat-politikai intézkedések üzleti lehetőségeket teremtenek, továbbá új piacokat nyitnak meg az innovatív és karbonszegény technológiák használata előtt. A javasolt célirányosabb megközelítés egyrészt arra irányul, hogy megőrizze azon ágazatok nemzetközi versenyképességét, amelyekkel kapcsolatban a legnagyobb a veszélye annak, hogy olyan harmadik országokba szervezik ki a termelést, ahol az üvegházhatású gázok kibocsátásának szabályozása kevésbé szigorú, másrészt pedig arra, hogy az energetikai beruházásokat az innovatív és tisztább alternatívák felé irányítsa. Emellett a Bizottság azt javasolja, hogy a tagállamok a kibocsátáskereskedelemből származó bevételeiket a harmadik országok azon intézkedéseinek finanszírozására fordítsák, amelyeket azok az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás előmozdítása céljából hoztak.

  # Az energiahatékonyságot jelölő címkék felülvizsgálata a jobb érthetőség érdekében

Az energiahatékonyság elsődlegessége az energiaunióra vonatkozó stratégia egyik meghatározó és igen hatékony elve, melynek révén csökkenthetők a kibocsátások, a fogyasztók nagy megtakarításokra tehetnek szert, és csökkenhet az EU fosszilistüzelőanyag-importtól való függősége. Az energiacímkék használata húsz évvel ezelőtti bevezetésük óta sikerrel mozdítja elő az egyre energiahatékonyabb termékek gyártását. A jelenleg használatos címke azonban időközben túlságosan bonyolulttá vált. A Bizottság ezért az eredeti, A-tól G-ig terjedő beosztású energiacímkéhez való visszatérést javasolja, amely egyszerűbb és könnyen értelmezhető a fogyasztók számára.

Az energiafogyasztás címkén való jelölését szabályozó irányelv Bizottság által javasolt felülvizsgálata a koherencia és folytonosság jegyében lehetővé teszi, hogy a fogyasztók vásárláskor megbízható információk révén tudatos döntéseket hozhassanak, és energiát és pénzt takarítsanak meg.

  # Az energiafogyasztók felelősségvállalásának ösztönzése

Felismerve, hogy az energiaunió meghatározó szereplői a polgárok, a Bizottság az európai energiafogyasztók érdekeit központba helyező új megállapodásról szóló közleményt tesz közzé, amely a következő három pilléren nyugszik: 1. a fogyasztókat el kell látni a megfelelő információkkal, hogy pénzt és energiát tudjanak megtakarítani; 2. nagyobb mozgásteret kell biztosítani a fogyasztók számára, hogy szabadon kiválaszthassák az energiapiacokon való részvétel általuk előnyben részesített formáját, valamint 3. a fogyasztóvédelem lehető legmagasabb szintjét fenn kell tartani.

A fogyasztók tájékozottságának és felelősségvállalásának mértékét ugyanolyan szintre kell hozni, mintha a nagykereskedelmi piacok vevőiről és értékesítőről lenne szó – ehhez egyértelműbbé kell tenni a számlázásra és a reklámtevékenységekre vonatkozó szabályokat, megbízható ár-összehasonlító eszközöket kell rendelkezésre bocsátani, és kollektív rendszerekkel (kollektív szolgáltatóváltás, energiaszövetkezetekben való részvétel) meg kell őket erősíteni alkupozíciójukban.

Végezetül azt is lehetővé kell tenni, hogy a fogyasztók méltányos feltételek mellett termelhessenek és fogyaszthassanak saját energiát, amivel nem csak pénzt spórolnak meg, hanem a környezetvédelemért és az ellátásbiztonságért is tesznek.

  # Új energiapiac-szerkezet

Az energiaunióra vonatkozó stratégia célja, hogy segítsen a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai célkitűzések elérésében, és egyben arról is gondoskodjon, hogy az Európai Unió a megújuló energiaforrások terén világelsővé válhasson. E célok eléréséhez alapjaiban át kell alakítani Európa villamosenergia-rendszerét, és ennek keretében újra kell rajzolni az európai villamosenergia-piacot.

A mai közleménnyel a Bizottság nyilvános konzultációt indít arról, hogy miként kell a villamosenergia-piacot átalakítani ahhoz, hogy az megfeleljen a fogyasztói elvárásoknak, érezhetővé váljanak az új technológiák előnyei, a beruházások – különösen a megújuló és karbonszegény energiatermelés terén – fellendüljenek, és mindenki számára világossá váljon az uniós tagállamok energiabiztonsági szempontból való egymásrautaltsága.

Mindettől a nemzetközi versenyből fakadó előnyök maximalizálása, a decentralizált, többek között saját felhasználásra történő energiatermelés lehetővé tétele és új, innovatív energetikai szolgáltató vállalatok létrejötte várható.




 
Elejére!