Az agrártámogatási rendszer változásairól, a fiatal gazdák szerepéről és a legújabb technológiákról is szó volt a Debreceni Egyetemen tartott konferencián.
Huszonkettedik alkalommal rendezték meg kedden a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növénytudományi Intézet, az Agrártudományi Központ és a Hajdú Gabona ZRt. közös szervezésében az országos repce- és búzatanácskozás, melyen több mint kétszáz gazdálkodó, forgalmazó, vállalatvezető vett részt.
A Jövő agrártámogatása és az agrárgazdaság jövője címmel szervezett tanácskozás aktualitása, hogy 2015-ben jelentős mértékben megváltozott az agrártámogatási rendszer az Európai Unióban, így Magyarországon is.
"A támogatások elnyeréséhez szükséges feltételek megvalósításához hasznosan hozzájárulhatnak a Debreceni Egyetem Növénytudományi Intézetében folyó kutatások eredményei" – mondta a rendezvény megnyitóján Pepó Péter, a Debreceni Egyetem Növénytudományi Intézetének vezetője.
A tanácskozáson Gyuricza Csaba, az Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elnöke adott részletes tájékoztatást a hivatal által kezelt támogatási forrásokról, azokról a megváltozott agrártámogatásokról, amelyekkel a gazdálkodók hatékonyabbá tehetik termelésüket.
A 2014-2020 közötti időszakban a Magyarországra jutó KAP támogatás 12,1 milliárd euró, több mint 3700 milliárd forint, ebből a vidékfejlesztési programra jutó uniós és nemzeti forrás együtt 4,1 milliárd euró, azaz több mint 1200 milliárd forint – hangsúlyozta az MVH elnöke.
Gyuricza Csaba előadásában kiemelte a fiatal gazdák támogatásának jelentőségét, amely az alaptámogatáson felül adható, ezzel is segítve a generációváltást, a 40 évnél nem idősebbek gazdálkodók esetén.
Búzából 2014-ben 1054000 hektáron 5,2 millió tonna volt a termés. Lakatos Zoltán, a Hajdú-Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója az idei búza felvásárlások várható tendenciáit elemezte.
"Ebben az évben kisebb a búza vetési területe, Hajdú-Bihar megyében 71105 hektár, amely az országos terület 7 százaléka. Jelen pillanatban a vetések állapota jónak tűnik. A búza exportunk 2,5 millió tonna, azonban export célra is az étkezési minőséget keresik inkább. A jó adottságainknak köszönhetően a dupláját tudjuk megtermelni, mint az ország szükséglete. Segíthetné búzatermesztésünk előrelépését többek között a gazdaságos üzemméret és táblaméret, a termelési cél tudatosabb megválasztása, a megfelelő fajtaválaszték és fémzárolt vetőmag használata, a búzatermesztés időjárás-függőségének csökkentése például öntözéssel, valamint a szakemberképzés erősítése" – hívta fel a gazdálkodók figyelmét Lakatos Zoltán.
A rendezvényen Pepó Péter egyetemi tanár azokról az agrotechnikai kutatásokról tartott előadást, amelyek az új agrártámogatási rendszer megvalósítását szolgálják.
"A szántóföldi növénytermesztésnek ugyanis nem csak agronómiailag és ökonómiailag kell hatékonynak lennie, hanem a környezetbarát, fenntartható technológiát is szolgálnia kell" – fogalmazott Pepó Péter intézetvezető.
Az előadásokat követően a Debrecentől 15 kilométerre található Látóképi Kísérleti Telepen a növényvédelmi cégek képviselői adtak tájékoztatást arról, hogyan lehet a búza és repce termesztéstechnológiájában a leghatékonyabban és a legkisebb környezeti ártalommal megvalósítani a szántóföldi eljárásokat.
